A WHO modellszámításai alapján 2050-re jelentősen növelheti az inaktivitási szintet a klímaváltozás.

A Covid–19-fertőzésben elhunytak fajlagos száma nemcsak Magyarországon,
de az összes többi volt szocialista országban is a legmagasabbak között volt,
és ez nagymértékben ezen országok lakóinak eleve rosszabb, esékenyebb
egészségügyi állapotával függ össze. Szakértők szerint a járvány okozta mortalitás
legjobb mutatója nem az elhunytak relatív száma, hanem a pandémia
idején észlelt többlethalálozás, amely a járvány végén Magyarországon 8,4%
volt. Ez összemérhető az Európai Unió országainak 8,0%-os átlagával, és a volt
szocialista országok között a legalacsonyabb értéket képviseli.

Az elmúlt évtizedben a sclerosis multiplex (SM) lefolyásának spektruma megváltozott. A természetes kórlefolyás enyhébbnek tűnik, a demielinizációs megbetegedés első jeleitől kezdve a progresszív szakaszáig. Ez valószínűleg több tényező kölcsönhatásának eredménye, beleértve a diagnosztikai kritériumoknak és a sclerosis multiplex epidemiológiai jellemzőinek változását, a korai és megfelelő betegségmódosító kezelések hatását, és a népesség általános egészségi állapotának javulását.

A FOURIER-vizsgálat mortalitási adatainak újraértékelése azt sugallja, hogy az atheroscleroticus kardiovaszkuláris betegségben szenvedők evolokumab (Repatha) kezelése a szív- és érrendszeri halálozás nagyobb kockázatával jár, mint azt eredetileg.

Nem kétséges, hogy az orvostudomány területén napjainkban a legnagyobb megoldásra váró problémát a több mint két éve tartó COVID-19-pandémia je­lenti. Jelen rövid közleményben a szerző a magyarországi COVID-19-járvánnyal kapcsolatos halálozás okait próbálja meg elemezni az egészségügyi ellátórend­szer, illetve a hatósági-járványügyi intézkedések vonatkozásában.

Az Orvostovábbképző Szemle 2022. évi első száma infektológiai blokkal jele­nik meg. A 2019. év végén, amikor az első hírek érkeztek egy sokak számára addig is­meretlen kínai nagyvárosban, Wuhanban halmozottan jelentkező súlyos tüdőgyul­ladásról, még a szakemberek sem gondol­ták, hogy 2020 és 2021 a SARS-CoV-2-ről, azaz a COVID-19-ről fog szólni. Amikor ez a lapszám megjelenik, a COVID-19-járvány negyedik hulláma Magyarországon lecsen­gőben van, de Európa számos országában sosem látott új fertőzésszámokat regiszt­rálnak, és az ötödik hullám küszöbén ál­lunk. 

Jelen közlemény a COVID-19 kardiovaszkuláris szövődményeit mutatja be, melyek közül a legfontosabb és egyben a leggyakoribb a thromboemboliás szövődmény megjelenése. A thromboemboliás komplikáció mellett kitér a troponinemelkedés jelentőségére, a szívizomgyulladásra, az akut corona­ria-szindrómára és arra, hogy a világ sok helyén a pandémia miatt milyen változásokat tapasztaltunk a szívinfarktus ellátásában.

Szerzők részletesen tárgyalják a klímaváltozás egészségi állapotra gya­korolt hatásait és ezek összefüggését az érintett populációk jellemzőivel. Szólnak a hőhullámok kiváltotta egészségkárosodásokról, a fokozódó légszennyeződés és az ultraibolya sugárzás negatív következményeiről, a vízzel terjedő és a táplálkozással összefüggő kórképek fontosságáról, az allergiás betegségek számának és elterjedésének klímaváltozással kap­csolatos kérdéseiről, a vektorokkal terjedő fertőzések növekvő jelentősé­géről, részben saját vizsgálataik alapján elemzik a várható tendenciákat. Hangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás hat az egészségügyi ellátórend­szerre is. A klímaváltozás oktatásának helye van az orvosképzésben és az orvostovábbképzésben.

A védőoltással megelőzhető megbetegedések közül az influenza váltja ki a legtöbb vitát. Az influenza elleni vakcina ugyan nem tartozik a leghaté­konyabb védőoltások élmezőnyébe, alkalmazása mégis számos előnnyel jár, amint az a cikkből kiderül. Az influenza megelőzésének jelenleg ismert leghatékonyabb módja a védőoltás.

Az ECDC közleménye alapján az idei influenza szezonban az A típusú vírusok - kiváltképp az A(H1N1)pdm09 -  fordulnak elő gyakrabban, de a szezon végére a B típus válhat dominánssá.