Léteznek-e már orvosi ember-kiborgok? A válaszhoz először definiálni kelle­ne az ember-kiborg egészségügy szerinti fogalmát. Mi a különbség a huma­nista és a poszthumanista orvoslásnak az egészségügy technikai fejlődéssel kapcsolatos felfogása, elfogadása között? Eljutott-e az orvoslás az extra emberi képességeket is adó mesterséges szervekig? Vajon a kiborglét mint poszthumanista fogalom létezhet-e a jelenlegi humanista egészségügyben? A közlemény ezekre a kérdésekre próbál választ adni, és javaslatot tesz az orvosi ember-kiborg definíciójára is.

Az amygdala transzkraniális mágneses stimulációja ígéretes eredményeket mutatott poszttraumás stressz szindróma kezelésében.

A PathogenFinder2 modell a genom vizsgálata alapján képes a kórokozó baktériumok azonosítására.

Az orális szemaglutid – a GLP-1-RA gyógyszercsoport tagjaihoz hasonlóan – kardiovaszkulárisan biztonságos, a mortalitási rizikót csökkenteni képes, a testsúlycsökkentés szempontjából is előnyös, nem hipoglikemizáló ke­zelést tesz lehetővé. A technológiai innováció révén új alternatíva T2DM-betegeink jobb adherenciájának eléréséhez.

Ez a megközelítés nem az étvágy csökkentésén, hanem az energiafelhasználás növelésén keresztül fejtheti ki hatását.

Fiatal felnőttek körében a családi háttér határozza meg, hogy közösségimédia-függőségnek kialakulnak-e negatív pszichés következményei.

A légzőizomtréning (IMT) klinikailag releváns mértékben képes javítani mind a radioaeroszol-depozíciót, mind a tüdőperfúziót poszt-Covid–19- szindrómás betegeknél. Klinikai vizsgálati eredmények alátámasztják az IMT pulmonológiai rehabilitációba integrálásának fontosságát az inhalált hatóanyagok depozíciójának javítása és a perfúzió növelése céljából.

Az egyszerű vérteszt komponenseit használó új index gyorsan segít eldönteni, hogy alkoholfogyasztás okozza-e a zsírmájbetegséget.

A köszvényt ma már az autoinflammatorikus kórképek közé soroljuk, melynek patogenezisében meghatározó az inflammaszóma-aktiváció, illetve az ehhez kapcsolódó interleukin-1- (IL-1-) termelődés. Új diagnosztikai lehetőségként az ultrahang és a DECT áll rendelkezésünkre. A terápiás protokollok két fő részre tagolódnak: az akut rohamoldásra és a tartós kezelésre. Itt is érvényes a „treat-to-target” elv, cél a húgysavszint 360 μmol/l alatt tartása. A betegek gondozása során elengedhetetlen a gyakran társuló komorbiditások szoros ellenőrzése is.

Bár Hán Lí célja az e-cigaretta feltalálásával a dohányzásról való leszokás elősegítése volt, már a 2000-es évek elején megjelent az a közegészségügyi aggodalom, hogy az ellenkező hatást fogja elérni: használói dohányzókká válhatnak. Erre alapozva szoktak az e-cigarettákra „kapudrogként” hivatkozni. A longitudinális és populáció-szintű elemzések azonban ellentmondanak egymásnak. Foxon és munkatársai jelentős hiányosságokat tártak fel az e-cigarettahasználatot a dohányzás prediktoraként azonosító elemzések módszertanában.