Az emlődaganatok sebészi kezelése folyamatos változáson megy keresztül, előtérbe helyezve az egyre kevésbé radikális megoldásokat, valamint az onkoplasztikai technikákat a jobb gyógyulási és esztétikai eredmények reményében. Az alábbiakban a IV. Emlőrák Konszenzus Konferencia leg­frissebb nemzetközi tanulmányokra és szakértői javaslatokra alapozott, az emlőrák sebészi kezelésével kapcsolatos ajánlásai olvashatók.

Az új kezelés a TEAD és a RAS szignalizációs útvonal együttes gátlásán alapul.

A tanulmány célja a minimálinvazív sebészeti technikák alkalmazásának trendjeit és klinikai eredményeit elemezni az endometriumkarcinóma kezelésében az Országos Onkológiai Intézet Nőgyógyászati Osztályán 2016 és 2023 között. Ez a retrospektív vizsgálat I–IV. stádiumú endometriumkarcinómás pácienseket foglalt magában, akik 2016 és 2023 között primer sebészeti kezelésben részesültek. Az elemzett technikák a teljes laparoszkópos hiszterektómia
(TLH), a robotasszisztált hiszterektómia (RAH) és a teljes hasi hiszterektómia (TAH) voltak. Összesen 1127 beteget vontunk be. A minimálinvazív műtétek száma jelentősen nőtt:
2016-ban 69 laparotómia és 1 TLH történt, míg 2023-ban 57 laparotómia, 19 TLH és 123 robotasszisztált hiszterektómia. 2018-tól a minimálinvazív műtétek száma nőtt a szakemberek felvételének köszönhetően. A minimálinvazív technikák alkalmazása jelentősen nőtt az endometriumkarcinóma kezelésében.
Az egész team, beleértve az aneszteziológusokat, tapasztalatot szerzett a morbid elhízott betegek kezelésében, lehetővé téve a biztonságos minimálinvazív műtéteket. Magy Onkol 68:239-242, 2024

Minden eddiginél részletesebben sikerült feltárni a betegséget okozó egyik mutáció sejtszintű hatásait.

A közösségben szerzett tüdőgyulladás napjainkban is igen gyakori és veze­tő haláloki tényezőként szerepel világszerte. Emiatt a kórkép morbiditási és mortalitási mutatóinak globális szintű csökkentése nagy jelentőséggel bír. Ennek alappillérei a hatékonyan működő prevenciós programok, a gyors és szenzitív diagnosztika, valamint az adekvát empirikus antibiotikum ajánlások.

A COPD egy lassan progrediáló tüdőbetegség, amelyet a krónikus légáramlás korlátozás, obstrukció jellemez. Tudományos kutatások egyre inkább azt bizonyítják, hogy az étrend minősége befolyásolja a COPD progresszióját és hatással van a betegek tüdőfunkció romlására. Figyelembe véve a COPD egyre növekvő terhét, fontos hangsúlyt fektetni az étrend minőségére, mint olyan tényezőre, amely befolyásolja a betegség kimenetelét. Az egészségtelen „nyugati típusú étrend” bizonyítottan kapcsolódik a COPD tüdőfunkció gyorsabb hanyatlásához. Ugyanakkor a gyümölcs, zöldség, étkezési rostok, C- és E-vitamin, polifenolok és β-karotin fogyasztása alacsonyabb COPD kockázattal társul, míg a feldolgozott húskészítmények fogyasztása magasabb COPD kockázattal jár. Az D-vitamin-pótlás esetében erős bizonyíték van arra, hogy kedvező hatással van a tüdőfunkcióra.

Az emlőrák az Európai Unión belül – köztük hazánkban is - a nők körében a leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatos megbetegedés, amely a széleskörben hozzáférhető szűrési programok és a modernkori terápiás eszközök ellenére is a halálozás egyik vezető oka.¹ Az emlőrákok közül a legkedvezőtlenebb prognózissal a hormon receptor negatív és HER-2 re­ceptor negatív, vagyis a tripla-negatív emlőrák (TNBC) rendelkezik. A TNBC szisztémás kezelési lehetőségeként napjainkban egy új gyógyszercsalád került forgalomba, az úgynevezett antitest-gyógyszer konjugátumok (ADC), amelynek egyik hatóanyaga a tripla-negatív emlőrákokban is bizonyítottan hatásos sacituzumab-govitecan.

A gyors reagálású rendszer (rapid response system, RRS) a korszerű kórházi fekvőbeteg-ellátás integrált része a világ számos országában. Fő célja a kór­házi halálozás csökkentése. Működésének elve, hogy a vitális funkciók rend­szeres mérése esélyt teremt a betegek váratlan állapotrosszabbodásának időben történő felismerésére, az ekkor aktiválható gyors reagálású, akut betegellátásban képzett team azonnali intervenciója pedig életet ment­het. Több évtizedes klinikai kutatás bizonyítja, hogy az RRS a biztonságos fekvőbeteg-ellátás megkérdőjelezhetetlen eszköze.

Kínai kutatók analitikai elemzése mikroműanyag – leggyakrabban polisztirol – jelenlétét mutatta ki valamennyi vizsgált férfi spermájában.

Az összefoglaló közlemény azt elemzi, hogy ischaemiás cardiomyopathiában milyen kezelési mód vezet a legjobb klinikai kimenetelhez, a gyógyszeres kezelés mellett kell-e törekedni revaszkularizációra, és ha igen, milyen be­tegeknél és melyik módját válasszuk.