Az előrehaladott malignus daganatos betegségben szenvedők több mint felénél kialakul az összetett anyagcsere-változásokkal járó cachexia szind­róma. A cachexia jellemzője a súlyvesztésen túl, a zsírveszteség és az izom­tömeg vesztése. A rosszindulatú daganatos megbetegedéssel járó cachexia ellátása sokat fejlődött az utóbbi évtizedben. A cachexiás beteg megfelelő ellátásához szükséges multidiszciplinális folyamatban az egészségügyi rendszer szinte minden résztvevőjének fontos szerepe van, hiszen más-más ponton kapcsolódnak be a beteg ellátásába.

Az életkor, a fizikai aktivitás, a testtömeg és bizonyos táplálékok fogyasz­tása négy olyan tényező, ami bizonyítottan befolyásolja a kardiovaszkulá­ris betegségek kialakulását. Ugyanerről a négy tényezőről azonban azt is tudjuk, hogy hatást gyakorolnak a bél mikrobiomjára. Lehetséges, hogy ezeknek a kardiovaszkuláris kockázati tényezőknek a hátterében a bél dysbiosisa a tényleges ható tényező? 

A ritka daganatok diagnózisa és kezelése nehéz feladat elé állíthatja az orvosokat.

A demencia nem betegség, hanem tünetcsoport, szindróma, amelyet me­móriazavar és lebenytünetek (afázia, agnózia, apraxia vagy a frontális végrehajtó funkciók zavara) alkotnak. A demens betegek száma Magyar­országon 150–300 ezer lehet. Bár demenciát számos betegség okozhat, leg­gyakoribb oka (akár 70%-ban) az Alzheimer-kór. A mindennapi funkciókban zavart okozó demenciát az enyhe kognitív zavar stádiuma előzi meg, azt pedig a prodromális szakasz. A demencia okát nem ismerjük, csak kockázati és protektív tényezőkről tudunk. Mivel a tünetek evolúciója éveket-évti­zedeket vesz igénybe, hosszú idő áll rendelkezésre a kockázati tényezők módosítására, a demencia megjelenésének késleltetésére.

Csökkenti az utódok az 1-es típusú diabéteszes megbetegedésének esélyét, ha az anyatejjel már az élet korai szakaszában elegendő ómega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak jutnak a csecsemő szervezetébe.

A Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) ötrészes cikksorozata a gyártók és forgalmazók szemszögéből mutatja be az étrend-kiegészítők helyét a gyógyulást, betegségmegelő­zést, egészségmegőrzést támogató termékek között. A sorozat első része a gyógyszertárban is forgalmazható legfontosabb, gyógyszernek nem minősülő termékkategóriákat tekinti át a hatályos európai uniós és hazai jogszabályok szerint.

A csecsemők egy része már élete első heteiben tápszeres táplálásra szorul. A korábbi vizsgálatok alapján nincs különbség a tej alapú és a szója alapú tápszerrel táplált csecsemők növekedése, gyarapodása között. Felmerült azonban, hogy a szója izoflavonoidjai káros hatással lehetnek a csecsemők kognitív fejlődésére. Az itt bemutatott prospektív vizsgálatban anyatejes, szója-, vagy tej alapú tápszerrel táplált csecsemők fejlődését vetették össze.