A vénás elfolyás akadályának oka lehet akut vagy krónikus mélyvénás thrombosis, illetve daganat vagy anatómiai elváltozás által okozott külső kompresszió. Primer és poszttrombotikus kismedencei vénaelzáródás CEAP C3–C6 stádiumában vénás sztent beültetése a javasolt megoldás. Az akut iliofemoralis thrombosis intervenciós kezelése specializált centrumokban, válogatott betegeken történjen. Az iliofemoralis vénás áramlást újranyitó endovaszkuláris thrombectomiák célja a későbbi poszttrombotikus szind­róma elkerülése. A vena cava és a kismedencei vénák krónikus elzáródásá­ban szenvedő betegek számára nagy rugalmasságú és radiális erejű vénás sztentek állnak rendelkezésre ma már.

A tenecteplase-zal kezelt ischaemiás stroke-ban szenvedő betegeknél csaknem 50%-kal kisebb a szimptomatikus intracranialis vérzés (sICH) aránya, mint az alteplase-t kapó betegeknél.

Az akut ischaemiás stroke-ban szenvedő betegekben a sikeres thrombectomiája után alkalmazott intraartériás thrombolysis nagymértékben növeli a 90 napon belül kiváló neurológiai eredményt elérő betegek arányát.

Bár a 2021-es évben a pandémia kérdései uralták az orvosi szakirodalmat és az egészségügyi híreket, de jelentős előrelépések történtek a kardiális betegségek és a stroke-kutatások terén is. Az American Heart Association (AHA) összefoglalta az általa legjelentősebbnek tartott 2021-es az obesitas, a magas vérnyomás, a diabetes, a szívelégtelenség, a veseműködési zavarok és a stroke területén elért eredményeket, de a precíziós orvoslás gyakorla­tának fejlődéséről is sok szó esett.

Dr. Christoph Diener (University of Duisburg-Essen) 5 különböző ideggyógyászati indikációt érintő hat vizsgálatról számol be röviden.

Egy Fázis II vizsgálat eredményei szerint a humán szöveti kallikrein (KLK1) rekombináns készítménye akut ischaemiás stroke-ban szenvedő betegeknél biztonságos és tolerálható.

Egy új vizsgálat szerint a COVID-19-ben szenvedő betegeknél keletkezett stroke-ok között több a kriptogén (rejtett eredetű) és az embóliás eredetű stroke, mint azt általánosan észleljük.

Az izomgyengeség oka sokszor nehezen azonosítható. Ha a valódi izomgyengeséget elkülönítettük a fáradtságérzéstől és a fájdalommal összefüggő motoros zavaroktól, neurológiai, reumatológiai, endokrin, genetikai és fertőzéses kórképek, gyógyszer- vagy toxinhatással összefüggő okok jönnek szóba. Időskori tünetegyüttes az esendőség és a harántcsíkolt izmok megfogyatkozása. 

A kis dózisú alteplase optimális alternatíva az AIS kedvező rizikóprofillal járó eseteiben. Az adatok segítséget nyújthatnak az enyhe AIS-ben alkal­mazott kis dózisú thrombolysishez, például akkor, ha nem végezhető me­chanikus thrombectomia.

International Journal of Stroke, 2019. június

Mivel az életkor és a cerebrovaszkuláris thrombosissal (CVT) összefüggő szö­vődmények közötti korrekciót követően az endovaszkuláris thrombolysis (ET) magasabb mortalitással társult, a szerzők óvatosságra intenek az ET CVT eseteiben történő alkalmazását illetően.

 Journal of Stroke & Cerebrovascular Diseases, 2019. április