A torokfájás az alapellátásban kezelt egyik leggyakoribb fertőzés. Fontos, hogy megfelelően lássuk el, és kerüljük a túlzott kivizsgálást, a túlkezelést és a torokfájással jelentkező betegek „túlmedikalizálását”. A medikalizálás ebben az esetben azt jelenti, hogy a kivizsgálással és kezeléssel kapcsolatos döntéseink alapján a betegek azt feltételezhetik, hogy minden esetben szükségük van ezekre a beavatkozásokra, és a szükségtelen gyógyszeres kezelések felesleges tesztek elvégzéséhez és az antibiotikumok indokolatlan használatához vezet.

American Family Physician 2024 április

Bár a Covid–19-világjárvány csúcspontja remélhetőleg már lezajlott, sok embernél a hosszú Covid még hetekkel, hónapokkal vagy akár évekkel a kezdeti megbetegedés után is tüneteket okoz. A hosszú Covid esetében jelentett több mint 200 tünet közül az agyi köd – a gondolkodással, megér­téssel, fókuszálással és memóriával kapcsolatos problémák sora – az egyik legelterjedtebb és legtartósabb.

A 2-es típusú diabetes kezelésének elsőként választandó gyógyszere a metformin. A sejtekben anyagcsere-módosító, glükózszintcsökkentő aktivitásának döntő részét az AMPK aktiválásának útján át fejti ki. Van azonban sok egyéb, többek között a kardiovaszkuláris szövődményeket, a pulmonalis fibrosist és hypertoniát, a neoplázia keletkezését, a Covid–19- fertőzést előnyösen befolyásoló hatása is. A szerző a metformin célszervek­ben (májsejt, izomsejt, vastagbél), valamint az egyéb szervekben (kardio­vaszkuláris rendszer, tüdő, daganatsejtek, immunrendszer, Covid-fertőzés stb.) kifejtett hatásait, azok mechanizmusát foglalja össze.

Az EMA CHMP a madárinfluenzát vagy madárinfluenzát okozó influenza A vírus H5N1 altípusa elleni aktív immunizálásra szánt vakcina jóváhagyását javasolta.

A holland Lifelines multidiszciplináris, prospektív, populáció alapú, obszer­vációs kohorszvizsgálat digitális COVID-19-kérdőívek segítségével elemezte az egészségi állapotot és egészséggel kapcsolatos viselkedést. A 18 éves vagy annál idősebb résztvevőktől gyűjtött adatok alapján a COVID-19- fertőzéssel diagnosztizált betegek 23 szomatikus tünetének longitudinális dinamikáját elemezték.

A lép megnagyobbodása számos kiváltó okra vezethető vissza, de hátteré­ben rendszerint valamilyen szisztémás betegség áll. A beteg tünetei utal­hatnak fertőző betegségre, daganatos megbetegedésre, elsődleges májbe­tegségekre vagy vérképzőszervi okokra. A fizikális vizsgálat során észlelt megnagyobbodott lép esetén célszerű hasi ultrahangvizsgálatot végezni. A splenomegalia leginkább az alapbetegség megfelelő kezelésével csök­kenthető, bizonyos esetekben splenectomiát, vagy a lép méretét redukáló terápiát alkalmaznak. Az akut fertőzések, a vérszegénység és a lépruptúra a splenomegalia leggyakoribb szövődménye. A megnagyobbodott lép ese­tén a ruptúra fokozott rizikója miatt a kontakt sportok kerülése javasolt.

Már a COVID-19-világjárvány első hulláma alatt kiderült, hogy az akut ál­lapot lezajlása után bizonyos tünetek még hosszú ideig perzisztálhatnak. Ezek közé tartozik a (lokalizált akut, a generalizált és a távoli) fájdalom. Németországi szerzők a különböző fájdalomformák patomechanizmusát tekintik át és javaslatot tesznek arra, hogy ezek az adatok miként illeszt­hetők be az akut állapot kezelésébe, a prevencióba, illetve a fertőzésen átesett betegek rehabilitációjába.

A SARS-CoV-2-fertőzés 2019 decemberében bukkant fel Vuhanban. A je­lenleg is zajló világjárvány jelentős kihívás az egészségügyi ellátás minden területén. A fertőzésből felépültek egy részénél maradandó egészségkáro­sodással kell számolni. A tartósan panaszos betegek esetében poszt-COVID szindrómáról, vagy „hosszú COVID”-ról van szó. A betegek felépüléséhez multidiszciplináris megközelítésre van szükség.

Napjaink fontos kérdése, hogy a szervezet immunitását hogyan befolyá­solhatjuk táplálkozásunkkal, különösen a COVID-19 világjárvány idején. Az immunrendszer kulcsfontosságú szereplő a fertőzések patogenezisében. A pandémia idején különösen figyelnünk kell olyan mikro- és makrotápanyagok bevitelére, esetleg pótlására, melyek bizonyítottan részt vesznek az immunrendszer támogatásában és a fertőzések kockázatának csökkentésében. A védekezési stratégia része az immunitás szabályozásá­ban és működésében vezető szerepet játszó mikrobiom egészségének és ellenállásának fenntartása is.

Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzés bőrgyógyászati vo­natkozásai az utóbbi hónapokban kerültek látótérbe. A bőrtünetek mind a szisztémás tünetek mellett, mind pedig azoktól függetlenül jelentkezhet­nek, morfológiájuk széles skálán mozog. Közleményünkben a COVID-19 betegség lehetséges bőrtüneteit mutatjuk be három saját esetünk kapcsán.