Egy egyébként egészséges, 69 éves nő jelentkezett az arcán kiütésekkel, amelyek 3 nappal korábban alakultak ki. A kiütések ráterjedtek a bal szemhéjára, és a páciens homályos látás miatt is panaszko­dott. A kórelőzményében említésre méltó esemény nem szerepelt.

A fizikális vizsgálat során a bal szeme körül erythemás alapon apró hólyagokat észleltek (1. ábra). A vesiculák a felső és az alsó szemhéjakon jelentkeztek, és ezeket a szem kivörösödése is kísérte. A szem vizs­gálata során más eltérést nem találtak. Nem volt gennyes váladékozás, nem mutatkoz­tak hólyagok vagy fekélyek a corneán. Az agyidegek vizsgálati lelete is negatív volt.

A gabapentinhez hasonló, de mellékhatások nélküli fájdalomcsillapító hatást mutatott egy új kismolekulás vizsgálati hatóanyag.

A sclerosis multiplex (SM) betegek körében gyakran fordulnak elő különböző eredetű fájdalmak, amelyek nemcsak rontják a páciensek életminőségét, hanem sokszor terápiás kihívást is jelentenek. Ilyenek a neuropathiás eredetű fájdalom szindrómák is, többek között a Lhermitte-jel, a látóideg-gyulladás, a tartós neuropathiás fájdalom és a trigeminus neuralgia (TN) is. 

A trigeminális autonóm fejfájások jellegzetességeiben közös a fej vagy arc fél oldalát érintő fejfájás és a fájdalom oldalán megjelenő, prominens cranialis paraszimpatikus autonóm tünetek. Kísérleti és humán funkcionális képalkotó vizsgálatok alapján e fejfájások aktiválják a normális humán trigeminális paraszimpatikus reflexet és másodlagosan megjelenő, cranialis szimpatikus diszfunkcióra utaló klinikai tüneteket eredményeznek. A fej­fájások ritkán migrén aura tünetekkel társulnak.

Hogyan különböztethetjük meg az elsődleges fejfájást a másodlagostól? Az alapellátásban ez a fejfájással kapcsolatos orvosi konzultációk alapvető kérdése. 

A szisztémás szklerózis változatos megjelenésű szisztémás autoimmun be­tegség, melynek kezelésében és kimenetelében alapvető a betegség időben történő felismerése, a belszervi érintettségekre utaló elváltozások szűrése és ezek kialakulása esetén a korai, gyakran immunszuppressziót igénylő terápia indítása, mely a folyamat progresszióját lassíthatja, esetleg meg is állíthatja.

A primer otalgia leggyakoribb oka a középfül vagy a külső fül gyulladá­sa. A fül-orr-gégészeti szakvizsgálat primer otalgia eseteiben általában jelez valamilyen eltérést. A szekunder otalgia etiológiájának tisztázása nem mindig könnyű, mivel a fül beidegzése összetett; a leggyakoribb ok a temporomandibuláris ízületi szindróma és a fogászati fertőzés. Primer otalgia inkább gyermekeknél, szekunder otalgia nagyobb eséllyel felnőt­teknél fordul elő. Ha a diagnózis nem egyértelmű, észszerű opció lehet a tüneti kezelés megkísérlése, képalkotó vizsgálatok elrendelése vagy kon­zílium összehívása. Egyes súlyos kórállapotokban (pl. temporális arteritisz, rosszindulatú daganatok) a fülfájás lehet az egyetlen tünet.

Sclerosis multiplexben (SM) a neuropátiás fájdalom előfordulási aránya korábbi tanulmányok szerint 29%-os, a betegség korai stádiumában pont prevalenciája 14%, élettartam-prevalenciája 28%. SMben a neuropátiás fájdalom jelentkezhet végtagfájdalom, trigeminus neuralgia, vagy Lhermitte-jel formájában, melyek feltételezetten a szenzoros rendszerek (spinothalamicus pálya, a trigeminus ideg belépési zónája, a nyaki gerincvelő hátsó köteg) demielinizációjának következményei, és ezáltal az SM patológiájával közvetlenül összefüggőnek tekinthetők. A jelen tanulmány a neuropátiás fájdalom előfordulási arányának felmérését, valamint megjelenésével összefüggő demográfi ai, rokkantsági és emocionális faktorok feltérképezését célozta korai stádiumú SM-ben.

Egyre gyakrabban ismerik fel, hogy sclerosis multiplexben (SM) előfordulhat fájdalom. A fájdalom számos forrásból eredhet: jelentkezhet fejfájás, arcfájdalom, Lhermitte-jel, neuropátiás fájdalom szindróma, valamint fájdalmas spaszticitás. A szerzők egy SM-es beteg esetét ismertetik, akinek atípusos arcfájdalma hátterében spontán kóros idegkisüléseket okozó dorzolaterális nyaki gerincvelői demielinizációs léziót állapítottak meg. Spontán kóros gerincvelői kisülések okozta gerincvelői konvulziót leírtak spinális harántlézióban, traumás gerincvelői sérülésnél és a gerincvelő gliómáinál is. A leírt klinikai képet dominálóan fokális motoros tünetek, mioklónusok és tónusos spazmusok jellemzik, melyeket időnként fájdalmas dizesztézia és viszketés is kísér. Ezzel szemben primer fájdalom szindrómáról sokkal ritkábban számolnak be.

A fejfájás legtöbbször önálló betegség, de más betegségek vagy sérülé­sek tünete is lehet. A cikk a tüneti és a primer fejfájások főbb típusainak elkülönítéséhez szükséges tudnivalókat foglalja össze, elsősorban a nem neurológus olvasók számára.