Cikkünkben bemutatjuk a hazánkban gyakori, de sok esetben nem diag­nosztizált és kezeletlen Fontaine I. és II. stádiumú alsó végtagi perifériás verőérbetegség (PAD) korszerű konzervatív kezelésének új nemzetközi és magyar ajánlásait. A kezelés fontos része a szekunder prevenció. A do­hányzás elhagyása és a kísérő betegségek gyógyszeres kezelése mellett I. osztályú ajánlás A szintű evidencia alapján trombocitaaggregáció-gátló és sztatin adása ebben a betegcsoportban. A fentieken kívül az igazoltan PAD alarmírozó tüneteként jelentkező diszbáziás panaszokat gyógyszeresen enyhítő szer a cilostazol. Alkalmazási javaslata egybehangzóan I. osztályú ajánlás A szintű evidencia alapján a hazai és a nemzetközi irányelvekben.

A munkahely az egyik legveszélyesebb mindennapi környezet. A mai foglal­kozás-orvostan a megelőző orvoslás egyik területe. A foglalkozásorvoslás feladata a munkakörnyezetből és a munkavégzésből eredő egészségkáro­sító kockázatok felismerése, kiküszöbölése. Elméletileg a munkavállalót érő fokozott expozíció, majd a kialakult foglalkozási ártalom a prevenciós tevékenység elégtelenségét jelenti. Mivel a bejelentett expozíciók és ár­talmak száma hazánkban csekély, elégedettek lehetünk. Vagy mégsem?

Az immunmediált neuropátiák a hasonló patomechanizmus alapján al­kothatnak közös csoportot. Bár klinikai megjelenésükben is vannak meg­egyező jellegzetességek, a fenotípus alapján sokszínű, heterogén beteg­csoportról van szó. A mielőbbi pontos diagnosztika, a speciális alcsoportok helyes felismerése alapvetően meghatározza a prognózist. Csak az időben elkezdett kezelés biztosíthatja a beteg életminőségének megőrzését.

A könyökízület széles tartományban ellenáll a dinamikus erőkifejtésnek. A fájdalom lokalizációja elárulja, melyik sérült az ízület négy anatómiai régiója közül. A laterális és a mediális epikondilitisz munkatevékenységgel függhet össze; ha a kezelés ha­tástalan, ulnáris neuropátiára vagy radiális alagútszindrómára gondolunk. Az elülső régió fájdalmának gyakori oka a m. biceps tendinopátiája. A hátulsó régió fájdalma, duzzanata burzitiszes eredetű lehet. A könyöksérülés kivizsgálására a röntgenfel­vétel választandó elsőként; a krónikus könyökfájdalom okának felderítésére az MRI a legalkalmasabb. A vázizomrendszeri ultrahangvizsgálat a sérülékeny struktúrák di­namikus megítélését teszi lehetővé.

A csuklófájdalom gyakori oka az akut sérülés. A kinyújtott kézre esés a sajkacsont töréséhez vezethet – ez a leggyakoribb kéztőcsonttörés. Ha a törést a röntgen nem igazolja, csont-scan vagy MRI végezhető. Szubakut vagy krónikus csuklófáj­dalom esetén pl. tendinopátia és az idegre gyakorolt nyomás jön szóba. Az alkar és a csukló izmainak túlerőltetése tendinopátiát okozhat. A radiális oldali fájda­lom általában de Quervain-tenoszinovitisz. Ha a csuklónál nyomás nehezedik az idegre, ez fájdalommal és főleg szenzoros tünetekkel jár. A csuklótáji ulnáris neuropátia kockázatát növelik a csukló folyamatos vagy ismétlődő extenziójával járó tevékenységek.

A köröm-patella szindróma, más néven herediter oszteo-onicho-diszplázia több mint 100 éve ismert az orvosi irodalomban. A betegség már születéskor felismerhető lehet, de az is előfordul, hogy családok generációiban elmarad a diagnózis, bár számos orvos, köztük különbözô szakorvosok kezelik a betegeket. A téves diagnózis helytelen orvosi döntésekhez, felesleges kezelésekhez vezethet. Ilyen családunk bemutatásával szeretnénk segítséget nyújtani ezeknek a betegeknek a felismeréséhez, egyúttal átadni azokat az új ismereteket, amelyeket az elmúlt évek kutatásai a kórkép genetikai hátterében tisztáztak.