A célzott kezelés és az immunterápia kombinációja forradalmasította a Philadelphia-kromoszóma-pozitív akut limfoblasztos leukémia kezelését.

Az obefazimod 50 mg-os napi egyszeri adagja hatékonynak bizonyult közepesen súlyos és súlyos aktív colitis ulcerosában szenvedő betegeknél.

Az Apnimed hordozható pulzoximéter készüléke egy alkalmazásba továbbítja az adatokat, amelyeket a plumonológuson kívül a beteg is megtekinthet.

Sikerült azonosítani azokat a pontokat, amelyek célzása jelentősen javítja az esszenciális termorral élő betegek állapotát.

A JAK-gátló kezelés sikertelensége mielofibrózisban kedvezőtlen prognózissal jár, melyre az arra alkalmas betegeknél elvégzett allogén hemopoetikus őssejttranszplantáció jelenthet megoldást. A transzplantáció sikerességét azonban jelentősen befolyásolja a lépméret, így a beavatkozást megelőzően gyakran splenectomia válik szükségessé. Az újabb JAK-gátlók, mint a fedratinib áthidaló, „bridging” kezelésként a – gyakran súlyos szövődményekkel járó – splenectomia kedvező alternatívái lehetnek..

Bone Marrow Transplantation, 2024. november

A metabolikus diszfunkcióval társuló steatohepatitis (MASH) miatt kompenzált cirrózisban szenvedőkben az efruxifermin napi egyszeri, 50 mg-os adagja 96 hét alatt csökkentette a fibrózist.

A kéztőalagút-szindróma műtéti kezelése hosszú távon (több, mint 3 hónap)
valószínűleg némi klinikai javulást eredményez a csuklósínhez, rögzítéshez
képest, de úgy tűnik, hogy nem vezet a tünetek vagy a kézfunkció klinikailag
jelentős javulásához. Hasonlóképpen úgy tűnik, hogy a műtét hosszú
távon nem eredményez klinikailag jelentős javulást a kortikoszteroidinjekcióhoz
képest sem. Nem dönthető el egyértelműen, hogy a műtéti és
a nem sebészeti beavatkozások között van-e különbség a mellékhatások
tekintetében.¹ (Az ajánlás erőssége: B, inkonzisztens vagy korlátozott minőségű,
betegorientált bizonyíték.)

A fibromyalgia ismétlődő transzkraniális mágneses stimulációval történő kezelése csökkenti javíthatja a fájdalmat, és javítja a betegek közérzetét.

A fedratinib egy szekektív JAK2-gátló, mely magasabb kockázatú mielofibrózisban törzskönyvi előírással bír, de egyes klinikai vizsgálatok alapján másodvonalban, ruxolitinib kezelést követően is hatékony opció lehet. Az alábbi tanulmányban valós környezetben értékelték a korábban ruxolitinibbel kezelt primer mielofibrózisos betegek tulajdonságait és az ezt követően alkalmazott fedratinib terápia túlélésre kifejtett hatását. Eredményeik alapján a betegek össztúlélése fedratinib kezelés mellett kedvezőbbnek bizonyult, mint annak hiányában.

A vedolizumab egy rövid távú vizsgálatban jobbnak bizonyult az infliximabnál a colitis ulcerosa másodvonalbeli terápiájaként.