Egy korábban gyógyszerezhetetlennek tartott fehérjecsalád, a kromatint szabályozó hisztonok lehetnek egy új leukémia elleni terápia alapjai.

A gyógyszeres terápiák kardiovaszkuláris mellékhatásai jelentős hatást gyako­rolnak bírnak a betegek morbiditására és mortalitására. Jelen cikk áttekintést nyújt a kardiotoxikus mellékhatásokkal járó fontos gyógyszercsoportokról, valamint összefoglalja a diagnosztika és a terápia alapelveit. A kardiális mellék­hatások jellemzőinek alapos megismerésével javíthatunk a betegek kezelésén.

Az FDA-hoz benyújtott mellékhatásjelentésekben a CAR T-terápiában részesült betegek körében a mellékhatások 4,3%-ában jeleztek másodlagos daganatos megbetegedéseket.

A lép megnagyobbodása számos kiváltó okra vezethető vissza, de hátteré­ben rendszerint valamilyen szisztémás betegség áll. A beteg tünetei utal­hatnak fertőző betegségre, daganatos megbetegedésre, elsődleges májbe­tegségekre vagy vérképzőszervi okokra. A fizikális vizsgálat során észlelt megnagyobbodott lép esetén célszerű hasi ultrahangvizsgálatot végezni. A splenomegalia leginkább az alapbetegség megfelelő kezelésével csök­kenthető, bizonyos esetekben splenectomiát, vagy a lép méretét redukáló terápiát alkalmaznak. Az akut fertőzések, a vérszegénység és a lépruptúra a splenomegalia leggyakoribb szövődménye. A megnagyobbodott lép ese­tén a ruptúra fokozott rizikója miatt a kontakt sportok kerülése javasolt.

Egy új, tumor infiltráló lymphocytákkal folytatott kezelés eredményei melanomában meghaladják az immunkezelés eredményeit.

Az őssejteket betegséglefolyást módosító, immunmoduláns, illetve regene­ratív célzattal felhasználó klinikai vizsgálatok előrehaladása kétségtelenül biztató, ám a legtöbbjük még korai fázisban van, s a közölt klinikai eredmé­nyek a terápiás hatás és a potenciális mellékhatások vonatkozásában nem egyértelműek. Az őssejtek alkalmazásának egységes szabályozása is nélkü­lözhetetlen ahhoz, hogy ez a feltétlenül kedvező, minimális invazivitással járó, egyénre szabható terápiás módszer számos, eltérő patogenezisű kór­formában valóban sikeres és biztonságos kezelési alternatíva lehessen.

Az okkult székletvér nem csak kolorektális rákra utalhat, sok egyéb –látszólag teljesen független- betegségből eredő halálozás kockázatnövekedését is jelezheti.

Jól ismert tény, hogy az elhízás számos betegség önálló kockázati ténye­zője. Ide tartoznak egyes rosszindulatú daganatos betegségek is, amelyek kockázata elhízottak körében lényegesen nagyobb. Számos mechanizmus magyarázhatja a rákbetegség és az elhízás közötti összefüggést.

Minél magasabb a gyermek intelligenciaszintje, annál kisebb az esélye számos betegség kialakulására.

A nyirokcsomó-nagyobbodás lehetséges okai között szerepelnek malignus folyamatok is a fertőzések, autoimmun betegségek, gyógyszerek és iatrogén tényezők mellett. Érdemes különbséget tenni lokalizált és generalizált el­térések között; előbbiek mögött sokszor a nyirokelvezetés helyi zavarát kell keresnünk, a generalizált limfadenopátia szisztémás betegséget jelez­het. A malignus folyamat kockázati tényezői a 40 év feletti kor, a férfi nem, a kaukázusi rasszhoz tartozás, az érintett nyirokcsomók szupraklavikuláris elhelyezkedése és a szisztémás tünetek. A szupraklavikuláris, popliteális és inguinális régióban a tapintható, az epitrochleáris régióban az 5 mm-nél nagyobb nyirokcsomókat tekintjük kórosnak.