Korunk népbetegsége a stressz, így igen gyakoriak az ezzel együtt járó problémák, a szorongás, az alvászavar, illetve a vegetatív idegrendszer zavarainak következményei (kardiovaszkuláris problémák, krónikus fájda­lom, hormonzavarok stb.). Nem véletlen, hogy a benzodiazepinek napjaink legelterjedtebb gyógyszerei közé tartoznak, elsősorban nyugtató és altató hatásuk miatt.

Egy kutatás szerint a mélyen vallásos szülők gyermekeinél drámaian csökken az öngyilkosság kockázata.

Francis Harry Compton Crick 1916. június 8-án született a közép-angliai Northamptonban, Harry Crick és Anne Elizabeth Wilkins fiaként. Apjára, akinek Francis születésekor cipőgyára volt, nehéz idők következtek az 1929. évi nagy gazdasági világválság után, ezért az egész család a fővárosba, Lon­donba költözött. Az apa a gazdasági krízis ideje alatt a két fiát Mill Hillbe, egy magánintézménybe küldte tanulni.

Előzmények
Rendkívül gyors fejlődése dacára az orvoslás nem vált „egzakt” tudománnyá. Az ókorban egyiptomi és görög, a középkorban arab,¹ és a későbbi századokban európai (brit, francia, német és osztrák birodalomhoz tartozó) kutatók játszottak vezető szerepet az orvostudomány fejlesztésében. Ha elfogadjuk a Nobel-díjak odaítélésének arányát vezérfonalként, akkor az Egyesült Államok vette át az úttörő szerepet a XX. században. Csaknem általános a hit mind szakmai körökben, mind pedig azon kívül, hogy a kutatás terén elért sikerek az orvosi betegellátást a tudományos haladással arányos mértékben lendítették fel az Új Világban. Ami a szülészet területét illeti, e feltevés távol áll a valóságtól. Az elmúlt évszázadban az anyai és csecsemőhalálozások arányai (melyek széles körben elismert értékmérői az orvosi ellátás nívójának) lényegesen kedvezőtlenebbek voltak Amerikában, mint Skandináviában2 és sok más, gazdaságilag fejlett országban. Ez a helyzet a XXI. század elején változatlanul fennáll.

Miközben az Egyesült Államok törvényhozói országszerte már jó ideje az oltásokra vonatkozó törvények megszigorításán tanakodnak, egy február elejei New York-i törvényjavaslat épp az oltások elutasításának jogát szeretné megteremteni. A nagy egyházak állásfoglalása vallásokon belül sem egységes. 

A vallásosság és az emberi agy funkcionális kapacitásának összefüggését a neuropszichiátria régóta kutatja. Egy új vizsgálat szerint az agykéreg bizonyos területeinek vastagsága kapcsolatban lehet a vallásos hit mértékével, de a templomba járás gyakoriságával nem mutat összefüggést.