A szülők vallásos hite befolyásolja az utódok öngyilkossági hajlamát
Egy kutatás szerint a mélyen vallásos szülők gyermekeinél drámaian csökken az öngyilkosság kockázata.
A JAMA Psychiatry c. lapban 2018. augusztus 8.-án online megjelent tanulmány szerzői úgy találták, hogy a mélyen vallásos, hívő szülők gyermekeinél 80%-kal alacsonyabb az öngyilkossági szándék, mint az olyan szülők leszármazottainál, akik nem tekintették a vallást fontosnak
A szerzők egy jelenleg is folyó, kb. 30 éven át tartó három generációs vizsgálat adatait elemezték. Az első generáció olyan felnőtt személyekből állt, akiknél semmi jel nem mutatott depresszióra, illetve olyanokból, akik anamnézisében súlyos depresszív zavarok voltak. A jelenlegi, „longitudinális” megfigyelésben 112 szülőt (a kiindulási generáció gyermekei) és az ő 214, átlagosan 12,5 éves (6 és 18 év közötti) gyermekeit vizsgálták, akik valamennyien a jómódú New Haven (Connecticut állam) környékének fehér bőrű lakosai. A gyermekek kétharmada magas kockázatú családokból származott, ahol a szülők átlagos életkora 39,8 év volt. A vizsgált kohorsz évenkénti átlagos jövedelme 40 000 – USD volt, 47%-uk felsőfokú végzettséggel rendelkezett, 80%-ban első vagy második házasságukban éltek. A leszármazottak 85%-ban Krisztusban hittek: 59% katolikus, 26% protestáns volt.
A résztvevőket kikérdezték vallásuk gyakorlásáról, és arról, hogy életükben a vallás milyen fontosságú. Az egyházi szolgáltatásokat gyakran látogató, és a vallást fontosnak tartó személyeket nevezték a tanulmányban „vallásos”-nak. A pszichológusok és a pszichiáterek előtt ismeretlen volt a résztvevők klinikai státusza, de intenzív beszélgetéseket folytattak a szülőkkel és gyermekeikkel az öngyilkosság kérdéséről. A szakemberek a Schedule for Affective Disorders and Schizophrenia – Lifetime verziójának felnőtt- és gyermek-változatát alkalmazták. Módszerük különlegességének tartották, hogy külön-külön tudták vizsgálni a szülők és gyermekeik vallásosságát, ugyanakkor fel tudták mérni az utódok öngyilkossági hajlamát. Az életkor, a nem és a családi kockázati státuszhoz való igazítás után úgy találták, hogy a vallásosságot fontosnak tartó gyermekek közül a lányok öngyilkossági hajlama szignifikánsan alacsonyabb (OR: 0,48, 95%CI 0,33-0,70, P<0,002), de a fiúké nem különbözik ily mértékben a kontrollokétól (OR 0,61, 95%CI 0,41-0,74, P<0,05). Míg a vallásos hitet fontosnak tartó szülők gyermekeiben nemtől függetlenül egyaránt jóval kisebb mértékű az öngyilkossági hajlam (OR 0,61, 95%CI 0,41-0,91, p<0,05).
Általánosságban 80%-kal csökkent az öngyilkossági kockázat azoknál az utódoknál, akiknek szülei leginkább erősen fontosnak tartották a vallásosságot azokhoz az utódokhoz képest, akik szülei nem tulajdonítottak jelentőséget a vallásos hitnek. Nem befolyásolta az utódok öngyilkossági szándékait, hogy szüleik milyen gyakorisággal látogatják az egyházi szertartásokat, tehát az elkötelezettség a lényeg, nem az, hogy hányszor megy valaki a templomba, vagy egyéb szertartásokra.
Amennyiben a leszármazottakat nemük és szüleik vallásossága szerint csoportosították, akkor azt látták, hogy a leánygyermekeknél csökken az öngyilkossági elképzelés (vagy kísérlet) (OR 0,51, 95%CI 0,29-0,90, P=0,02), de a fiúknál nem (OR 0,75, 95%CI 0,47-1,19, P=0,22), bár a különbség statisztikailag nem szignifikáns. E különbségre a szerzők sem találtak magyarázatot. Ugyanakkor megjegyezik, hogy mivel egyes vallásokban az öngyilkosság bűn, ezért néhány beteg erről nem szívesen beszél.
Forrás:
