Vajon a jövőben milyen úton fedezhetjük szervezetünk proteinszükségletét?

A földimogyoró-allergia gyakorisága folyamatosan emelkedő tendenciát mutat az utolsó két évtizedben: 18 év alatti gyermekeknél 1997-ben 0,6%, 2002-ben 1,2% volt, és 2008-ra 2,1%-ra emelkedett az Egyesült Államokban. Az emelkedő tendencia oka ismeretlen, bár kétségtelen, hogy szerepe lehet benne a genetikai hajlamnak (főleg gyermekkorban), a vegetariánizmusnak, illetve a készételek iránti igény fokozódásának.
A tünetek típusosan 14−24 hónapos korban jelentkeznek, és − ellentétben a tej- és tojásallergiával − a földimogyoró-érzékenység az élet során megmarad, sőt ismételt expozíció esetén a reakció súlyosbodhat. A földimogyoró allergiás betegek 72−81%-ánál már az első alkalommal történő expozíció súlyos tüneteket okoz.

Az észak-amerikai hetednapi adventisták körében végzett második nagy epidemiológiai vizsgálatsorozat prospektív adatai szerint a hús nélküli táplálkozás szoros összefüggést mutat a diabetes mellitus kisebb incidenciájával, a hipertónia és a metabolikus szindróma ritkább előfordulásával.