Uveális melanomában a közvetlenül a májáttétekre irányuló terápiák hosszabb túlélést eredményeznek, mint a szisztémás kezelések. 

Korai hepatocelluláris karcinomában a májrezekciós műtétre alkalmatlan betegeknél minimálisan invazív beavatkozással, sugárkezeléssel, ambulanter végezhető szegmentirtás.

A leggyakrabban halálos kimenetelű hasnyálmirigyrákban egészen új kezelési módszerek megjelenése várható.

Bár a neuroendokrin daganatok az emésztőrendszer daganatainak csak töredékét teszik ki, a felismert esetek száma az utóbbi években fokozatosan növekszik. A gyomor neuroendokrin (carcinoid) daganatainak felismerése fontos, mivel azok korai stádiumukban jól kezelhetők, végleges gyógyulás érhető el.

Az összes humán rosszindulatú daganat 0,49%-a neuroendokrin tumor (NET). Ezek kétharmada a gasztrointesztinális traktusban keletkezik, a pancreast és a hepatobiliáris rendszert is beleértve. (A hepatobiliáris rendszer neuroendokrin daganataira csekély incidenciájuk miatt ebben az összefoglalóban nem térünk ki.) Az elmúlt két évtizedben tapasztalt incidencianövekedés részben a diagnosztikai lehetőségek fejlődésére vezethető vissza. A nómenklatúrában egyre inkább háttérbe szorul az eddig szokásos ontogenetikus felosztás (előbélből, középbélből és utóbélből eredő daganatok), előnyben részesítjük a szervhez kötődő csoportosítást.