Egy régóta ismert antibiotikum mutatkozott hatásosnak az izomsorvadásos kórképben.

Az ún. rózsahámlás gyakran önmagától is megszűnő bőrkiütés, mely a tör­zsön kialakuló „hírnökfolttól” a Langer-vonalak mentén terjed végig a törzs és a végtagok bőrén. A bőrkiütés tipikusan 2 hét alatt válik generalizálttá a hír­nökfolt megjelenése után. A bőrtüneteket általános fáradtságérzés, kimerült­ség, hányinger, fejfájás, ízületi fájdalmak, nyirokcsomó-nagyobbodás, láz és torokfájás is kísérheti. A tünetek kortikoszteroidokkal és antihisztaminokkal, esetleg aciklovirral enyhíthetők. Súlyos esetekben szóba jön UV fénykezelés is. Terhesség alatt a pityriasis rosea spontán vetélést okozhat.

A nem K-vitamin-antagonista orális alvadásgátló szereket széles körben alkalmazzák a stroke és a szisztémás embolizáció terápiájában és prevenciójában. Az egyes gyógyszerek hivatalos alkalmazási előirata szokványos klinikai körülményekkel számol, ám bizonyos klinikai szituációkban szükség lehet a dózis csökkentésére. Rendkívül fontos a megfelelő adagolás kérdése, mivel mostanában egyre több vizsgálat igazolja, hogy az esetek igen jelentős részében nem elegendő a beteg számára felírt mennyiség. Úgy tűnik, hogy a mindennapi gyakorlatban a felíró orvosok jobban félnek a gyógyszerhatásra visszavezethető vérzésektől, mint a betegség spontán rosszabbodásától (stroke/embólia), mely az esetek jelentős hányadában ahhoz vezet, hogy a beteg a szükségesnél kisebb dózisban kapja a gyógyszert.

Archives of Cardiovascular Diseases, 2017

Májelégtelenség akkor alakul ki, ha a májállomány jelentős részének súlyos károsodása miatt a szerv többé nem tudja ellátni feladatát. A májelégtelen­ség életveszélyes állapot, azonnali orvosi beavatkozást tesz szükségessé. A májelégtelenség kialakulhat minden átmenet nélkül, rövid időn belül (heveny forma), de gyakoribb, hogy a végállapot fokozatosan előrehaladó, éveken át tartó folyamat eredménye (idült forma).

Az edoxabán a negyedik a direkt orális antikoagulánsok (DOAC) sorá­ban, amelyet számos nagy volumenű vizsgálat elvégzése után jóváhagy­tak a stroke és a szisztémás embolizáció megelőzésére nonvalvuláris pitvarfibrillációban, továbbá a vénás tromboembólia (VTE) kezelésére. Azon túl, hogy az eredmények igazolják a hatékonyságát és biztonságos­ságát, az edoxabánnak van néhány sajátos farmakológiai tulajdonsága is, ami vonzó kezelési lehetőséggé teszi. Az antitrombotikus terápiában járatos szakorvosok – kardiológusok, hematológusok és belgyógyászok – által összeállított közleményből nemcsak az edoxabán fő tulajdonságait ismerhetjük meg, hanem választ kapunk néhány gyakorlati kérdésre is, amelyeket azzal a céllal állítottak össze, hogy a kezelőorvosok megfelelően alkalmazhassák a készítményt az arra leginkább megfelelő betegeknél.

Advances in Therapy, 2017

Az USA járványügyi hivatalának (CDC) becslése szerint évente hat ameri­kaiból egy kap ételmérgezést. A betegség leggyakoribb okai vírusok (pl. norovírus), baktériumok (pl. Salmonella, Escherichia coli, Campylobacter, Listeria) és paraziták (pl. Toxoplasma gondii, Giardia). A végleges diagnózis csak széklettenyésztéssel vagy más, bonyolultabb laboratóriumi vizsgálat­tal állapítható meg. Ételmérgezés gyanújakor az empirikus kezelést már e vizsgálatok eredményének megismerése előtt el kell kezdeni. Az empirikus terápia lényege a tünetek kezelése, a klinikailag dehidrált betegek rehidrálása és antibiotikum adása. Az ételmérgezéseket jelenteni kell a helyi és állami egészségügyi szerveknek.

Egy retrospektív vizsgálat szerint súlyos aknéban a betegeket gyakran az irányelvek szerinti időtartamnál sokkal hosszabb ideig kezelik antibiotikumokkal, mielőtt végül az izotretinoinra térnének át.

A közel 30 év óta Spanyolországban először felbukkanó diftéria eset- egy hatéves oltatlan gyermek- felhívta a figyelmet arra, hogy e probléma milyen nehezen kezelhető az Európai Únióban. 

A torokgyulladások jelentős része vírusos eredetű és magától gyógyul. Ha azonban a szájpadi mandulákon sárgásfehér foltok, lerakódások láthatók, akkor általában sztreptokokkusz baktériumok a kórokozók. Az ilyen torokgyulladás kellemetlenebb tünetekkel jár és aktívabb kezelést igényel, mint a torok vírusfertőzései.

A háziorvost cornea-abrázió miatt felkereső betegek rendszerint közelmúltbeli traumáról számolnak be. A cornea fluoreszceines festése után megfigyelhető az abrázió területe. Gondosan meg kell vizsgálni a szemet idegentest után kutatva, az idegentestet el kell távolítani. A kezelés célja a fájdalom enyhítése, a fertőzések megelőzése, a gyógyulás elősegítése. A szem takarása késlelteti a gyógyulást. Kontaktlencse okozta abrázió esetén antibiotikumra van szükség. Szakintézménybe való beutalás szükséges, ha a tünetek nem javulnak, ha a szaruhártyán beszűrődés vagy fekélyesedés észlelhető, ha jelentős a látás­csökkenés, vagy ha áthatoló szemsérülés áll fenn.