A kollagenózis a szisztémás autoimmun betegségek és a vasculitisek régeb­bi gyűjtőneve. A közlemény röviden összefoglalja a szisztémás autoimmun betegségekben szenvedő páciensek gondozása során a döntéshozatalt se­gítő klasszifikációs, aktivitási, remissziós kritériumokat, a szervi károsodás megítélésére szolgáló indexeket és a kezelési javaslatokat. Részletesebben tárgyalja az elmúlt évben a klasszifikációs kritériumokban, kezelési javas­latokban történt változásokat.

Dermatomyositisben fokozott a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázata, azonban a betegség egyik altípusában meglévő bizonyos autoantitestek csökkentik a rák kockázatát.

A Brit Reumatológiai Társaság (British Society for Rheumatology) munkacsoportja kidolgozta az első, bizonyítékokon alapuló iránymutatást myositises páciensek kezelésére.

A gyulladásos reumatológiai betegségek súlyos, intenzív osztályos keze­lést igénylő szervi tünetekhez vezethetnek. A közelgő szervi elégtelenség korai felismerése rendkívül fontos a kimenetel és a hosszú távú prognózis szempontjából. Ebben a cikkben az intenzív ellátásban számításba veendő szervi megnyilvánulásokat mutatjuk be, szem előtt tartva mind a kórismé­zést, mind pedig a terápiát.

A ferde fejtartás gyakran ortopédiai problémaként jelentkezik, sok eset­ben azonban a tünet valójában szemészeti eltérés miatt alakul ki. A ferde fejtartás célja gyakran a binokuláris látás elérése, a kettőslátás mértékének csökkentése. A szemészeti háttér időben történő felismerése alapvető fon­tosságú a páciens kezelése szempontjából.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a szisztémás lupus erythematosus (SLE) kezelésére szolgáló Saphnelo (anifrolumab) készítményt.

Autoimmun betegségben szenvedőknél a koronavírus fertőzés elleni védettség növelésére a teljes átoltottság (az ajánlások szerinti egy vagy 2 adag vakcina)  után emlékeztetö, „booster” oltás javasolt.

Az új kutatások szerint a SARS-CoV-2 fertőzéssel összefüggő myopathia valószínűleg posztinfekciós jelenség.

Már a COVID-19-világjárvány első hulláma alatt kiderült, hogy az akut ál­lapot lezajlása után bizonyos tünetek még hosszú ideig perzisztálhatnak. Ezek közé tartozik a (lokalizált akut, a generalizált és a távoli) fájdalom. Németországi szerzők a különböző fájdalomformák patomechanizmusát tekintik át és javaslatot tesznek arra, hogy ezek az adatok miként illeszt­hetők be az akut állapot kezelésébe, a prevencióba, illetve a fertőzésen átesett betegek rehabilitációjába.

Kétrészes közleményünk célja a biszfoszfonátok farmakológiájának ismer­tetésén keresztül a biszfoszfonátterápia indikációjának, az alkalmazott gyógyszereknek és terápiás protokolloknak a leírása, valamint az ilyen gyógyszert szedő betegek konzerváló fogászati, fogpótlástani és szájse­bészeti ellátási lehetőségeinek összefoglalása. Ismertetjük a kúra mellék­hatásait és a terápiás szövődmények ellátási módszereit is. Az első rész a fogászati vonatkozásokat taglalja.