hirdetés

A vesesejtes carcinoma célzott terápiája

A mellékhatások kezelésére szolgáló stratégiák áttekintése

2012. június 14. 16:27
Nyomtatás  

Az előrehaladott vagy metasztatikus vesesejtes carcinoma (RCC, renal cell carcinoma) terápiájában egyre inkább tért hódítanak a célzott szerek, ezzel a betegség mindinkább a hosszú távon kezelhető kórképek felé mozdul el. Ezzel együtt a korábbinál több feladatot ró az onkológusra a hosszas terápiából adódó mellékhatások kezelése. Jelenleg hat célzott szer engedélyezett RCC eseteiben: a tirozinkináz-inhibitor (TKI) sunitinib és pazopanib, a multikináz-inhibitor sorafenib, a VEGF-elleni monoklonális antitest bevazicumab, valamint az mTOR-inhibitor temsirolimus és everolimus.

A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!

A kulcsos tartalmak megtekintéséhez orvosi regisztráció (pecsétszám) szükséges, amely ingyenes és csak 2 percet vesz igénybe.
E-mail cím:
Jelszó:
 
Bejelentkezés
 
 
az 'Onkológiai Mozaik' rovat további cikkei
 
Küldés e-mailben

cimkék

Olvasói vélemény: 1,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Hozzászólások (1 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Pikó Béla
2012. 08. 13., 20:14
#
Értékes és a gyakorlat számára hasznos összefoglaló. A célcsoportban kicsit bizonytalan vagyok, mert azoknak a 1klinikai onkológus szakorvosoknak, esetleg olyan,
vesesejtes daganatokat kezelő urológusoknak, akik a készítmények hivatalos alkalmazási előírásai elolvassák, nem sok újat mond (talán a rendezettség az előny), a
háziorvosokhoz pedig esetlegesen jut el.
Ami miatt mégis úgy érzem, hogy a betegek és orvosok érdekében egyaránt érdemes néhány mondatot írni hozzá, az a pneumonitis kicsit "nagyvonalú" megítélése: "A
nem infekciós eredetű tünetmentes pneumonitis jól kezelhető korai felismeréssel és azonnali beavatkozással. Tünetmentes és nem életveszélyes állapotról lévén szó
rutin nyomon követés nem szükséges mellkasi röntgen- vagy CT-vizsgálattal."
Itt kell megállni egy pillanatra, mély levegőt venni, és a végiggondolni a képalkotó diagnosztika klinikum szoros és folyamatos együttműködésének elengedhetetlen
szükségességét feleleveníteni. (Sajnos, erre szükség van, különösen azok mellett a hagyományok mellett, melyek a képalkotó diagnosztikában marginális ismeretekkel
rendelkező klinikusra bízzák az elvégzendő vizsgálat kiválasztását, ahelyett, hogy a klinikus jelezné a klinikai problémát, és az ehhez nála minden bizonnyal jobban
értő diagnoszta választaná ki, hogy a kérdésre mely képalkotó módszerrel lehet a legbiztosabban, leggyorsabban, optimális esetben a leginkább költséghatékony módon
válaszolni.) Mivel ez nincs így, a klinikusnak korrekt adatokat kell szolgáltatnia. Emlékszem, hogy immár boldogult radiológus koromban, ha a mellkasfelvétel kérőlapján
annyi szerepelt, hogy "Mellkas rtg elvégzését kérem.", a leletre csak annyit írhattunk: "Megtörtént." S ha a klinikusnak valóban szüksége volt az információra, akkor
jött, telefonált, dühöngött, majd a végén elárulta, hogy mire volt kíváncsi - érdekes módon ez nem minden esetben történt meg (mutatis mutandis: nem volt klinikai
indikációja a röntgenvizsgálatnak).
Visszatérve a pneumonitisre: a képalkotó diagnoszta interstitiális folyamat képét látja, mely a tüdőgyulladásól a szilikosison át a paprikahasítók betegségéig
terjedhet, elhelyezkedése, morfológiája alapján különféle valószínűséggel. Ha a radiológus annyit tud, hogy a betegnek malignus folyamata van, akkor felvetheti a
lymphangiosis carcinomatosa diagnózist, de ha a kezelés mibenlétéről nem tud, akkor a pneumonitis leírásának esélye (pontosabban a látott elváltozás ennek
véleményének esélye) alacsony.
Ha csak nem akarunk minden ilyen esetben tüdő-biopsiát végezni, akkor két dolog szükséges: a klinikai adatok közlése, és a látott folyamat dinamikájában való
megítélése. Kérjünk tehát kontrollt, s a változás vagy annak hiánya alapján valószínűsítsük a diagnózist. Ezzel ne takarékoskodjunk, pontosabban: ne ezzel
takarékoskodjunk!

dr. Pikó Béla
centrumvezető főorvos
Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház Megyei Onkológiai Központ
(Gyula)
>további ajánlatok

blog

IV/9 feladvány: hova-hova?  //  Cardio Blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

A radiológiai mobil alkalmazások  //  Radiológia

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Babasampon orrendoszkópiához  //  ENTHouse

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Halálos lehet a pattanás ellenes szer?  //  Ködpiszkáló
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.