Bizonyítékokon alapuló diabetológia - CARDS

A CARDS vizsgálat kiemelkedik a kardiovaszkuláris kockázat csökkentését célzó, evidence based jellegű vizsgálatok közül, mert a megfigyelést kizárólag 2-es típusú diabetesben szenvedő betegek körében végezték, annak megismerése érdekében, hogy atorvastatin adásával megvalósítható-e a 2-es típusú diabetesben fellépő kardiovaszkuláris események primer prevenciója. A meggyőző eredmények alapján napjainkban már nem az a vita tárgya, hogy minden 2-es típusú diabetesben szenvedő beteget, vagy e betegeknek csak egy csoportját kell-e sztatinnal kezelni. Azt kell inkább mérlegelni, hogy az ilyen cukorbetegek – az alábbiak értelmében bizonyítottan előnyös és biztonságos – sztatin- (atorvastatin-) kezelésétől van-e egyáltalán indok eltekinteni.

A vizsgálat háttere

Az irodalomban jól dokumentált tény, hogy cukorbetegségben a kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulásának kockázata a nem cukorbeteg populációhoz viszonyítva fokozott. A Framingham-tanulmány adataiból régóta tudjuk, hogy a kardiovaszkuláris eredetű mortalitás cukorbeteg férfiak esetében körülbelül kétszer, cukorbeteg nők esetében pedig négyszerötször akkora, mint a nem cukorbetegeké. A cukorbetegek fokozott kardiovaszkuláris veszélyeztetettségét számos vizsgálat igazolta; kiemelkedik közülük Haffner és mtsai közlése. A szerzők egy finn kohorsz követéses vizsgálatával rámutattak ugyanis arra, hogy a kórelőzményükben infarctus nélküli cukorbetegek hétéves követése során regisztrált myocardialis infarctusok gyakorisága nagyjából ugyanakkora volt, mint amit a korábban infarctust szenvedett nem cukorbetegek körében tapasztaltak. Ez egyszerűsítve annyit jelent, hogy a cukorbetegség kardiovaszkuláris kockázatra utaló prognosztikai jelentősége önmagában (infarctus nélkül) közel akkora, mint a korábban átvészelt myocardialis infarctusé (cukorbetegség nélkül). Ennek a megfigyelésnek nagy nemzetközi visszhangja volt, olyannyira, hogy a kezelési ajánlások szemléletében is visszatükröződik a vizsgálat legfontosabb konklúziója. Ez még akkor is tény, ha más populációban tett megfigyelések arra utalnak, hogy a sokat hangoztatott Haffner-féle vizsgálat következtetése nem tekinthető általános érvényűnek.