Az akut ischaemiás stroke (AIS) kezelésében gyökeres változást hozott, amikor az intravénás rekombináns szöveti plazmingén-aktivátor (rt-PA, recombinant tissue plasminogen activator) húsz évvel ezelőtt bekerült a terápiás eszköztárba. Az rt-PA alkalmazását azonban korlátozza, hogy a nagy erek rekanalizációjában csak kevéssé hatásos, illetve jelentős földrajzi különbségek is vannak a módszer elérhetőségében. Az rt-PA hatásosságának növelésére történt erőfeszítések eredményeként dolgozták ki az endovaszkuláris thrombectomia módszerét, melynek előnye, hogy a nagy erek rekanalizációjában is nagyobb arányban sikeres, és a stroke fellépte után akár 24 órával is elvégezhető. Több véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálat (RCT, randomized controlled trial) kedvező kimeneteleket igazolt akut stroke eseteiben végzett mechanikai thrombectomia kapcsán.

Az akut ischaemiás stroke (AIS) miatt kórházba került betegek gyakran orális alvadásgátló kezelés alatt állnak, többnyire pitvarfibrilláció (AF, atrial fibrillation) mellett kialakuló emboliás események prevenciója céljából. Ilyen esetekben az intravénás thrombolysis (IVT) általánosságban ellenjavallt. mindazonáltal vannak olyan klinikai szituációk, melyekben az IVT alkalmazása mérlegelhető; amennyiben a beteg warfarinterápia alatt áll, az INR (international normalized ratio) értékének 1,7 alatt kell lennie. Az új orális alvadásgátlókat (NOAC, novel oral anticoagulant) szedő betegek esetében csak akkor javasolt IVT végzése, ha a beteg az utóbbi 48 órában biztosan nem vette be a gyógyszert, illetve az adott NOAC-ra vonatkozó laboratóriumi tesztek normális eredményt adnak. 

Az ischaemiás stroke az esetek egy részében nem thromboemboliás, hanem inkább hemodinamikai jellegű, mely – kompenzatórikus kollaterális keringés hiányában – folyamatosan rosszabbodó vérátáramlással jár. A hemodinamikai ischaemiás stroke éves előfordulási aránya 25%, mely a becslések szerint évente 2%-kal emelkedik, és e betegek tipikusan nem reagálnak megfelelően a gyógyszeres kezelésre. A nyaki verőér ellátási területén létrejövő átmeneti ischaemia okozta agyi infarktusok 5−15%-ában az arteria carotis interna (ICA, internal carotid artery) teljes elzáródása jön létre. Gyógyszeres kezelést követően a rekurrens stroke 2 évre számított kockázata a stroke összes típusát figyelembe véve évente 5−9%, míg az ipsilateralis ischaemiás strokeokra vonatkozóan évente 2−8%. ennél is nagyobb a rizikó azokban az esetekben, amikor a képalkotó vizsgálatok hemodinamikai zavart igazolnak. Az ICA okklúziója esetén a rekurrens stroke előfordulási aránya az indexeseményt követően 1 év elteltével 4,8%, 3 év múltán 12,2%, míg 5 év elteltével 17,1%.

Az Internal Medicine Journal egy korábbi számában (2015;45:305−311.) megjelent közleményhez írt olvasói levél szerzői azt írják, hogy a stroke terápiájára specializálódott szakorvosok, valamint a stroke akut kivizsgálásában és kezelésében részt vevő más szakemberek a szélesebb közösség szempontjából is fontos szerepet játszanak a stroke-ellátásban. A Swan District Hospital egy 193 ágyas általános profilú kórház, mely Perth környékének lakosságát látja el. A 12 ágyas akut és rehabilitációs stroke-részleget 2008-ban nyitották meg, és 2009 óta végeznek rekombináns szöveti plazminogén-aktivátor (rt-PA, recombinant tissue plasminogen activator) kezelést. Az osztályos ellátást stroke-terápiás belgyógyászok biztosítják, akiknek munkáját rendszeres időközönként stroke-neurológus segíti az ügyeletek során, illetve válogatott esetekben konzultációs jelleggel.