Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Központ, Budapest Vízkeleti Júlia cikkei

Munkánk célja az előrehaladott méhnyakdaganatok kezelésében Magyarországon elsőként alkalmazott képvezérelt adaptív kombinált méhűri (intrakavitális, IC) – szövetközi (intersticiális, IS) brahiterápiás (BT) kezelések klinikai eredményeinek bemutatása. 21 betegnél végeztünk definitív radio-kemoterápia után kombinált IC-IS BT-t. A teleterápia végén kismedencei MR történt a reziduális tumor felmérése, a szükséges tűk számának és lokalizációjának megtervezése céljából. A behelyezett applikátorral készült CT-képeken berajzoltuk a védendő szerveket és a céltérfogatot, ami a méhnyakat és a parametriumban lévő esetleges reziduális tumort tartalmazta. A betegek 83%-ánál láttuk el a céltérfogatot az ajánlott összdózissal, a hólyag, végbél és szigmabél toleranciadózisát 83, 75 és 90%-ban tartottuk. A kezelést a betegek jól tolerálták: grade 4 mellékhatást nem észleltünk, 3 betegnél regisztráltunk grade 3 mellékhatást. 11 hónapos medián követésnél a lokális kontroll 92,3%, a kismedencei kontroll 86,5%, a távoli áttéttől mentes túlélés és a daganatmentes túlélés 74%. A méhnyaktumorok CT-alapú adaptív kombinált IC-IS kezelését a betegek jól tolerálták, dozimetriai és klinikai eredményeink az irodalmi adatokhoz hasonlóak. Magy Onkol 62:249–257, 2018

Kulcsszavak: méhnyakdaganat, intersticiális, brahiterápia, képvezérelt, adaptív

Célunk a Magyarországon elsőként bevezetett képvezérelt adaptív, nagy dózisteljesítményű méhnyaktűzdelések dozimetriai elemzése. Osztályunkon 2016 és 2018 között 21 méhnyakrákos betegnél összesen 72 tűzdelést végeztünk. A kezelési terveknél grafikus optimalizálást használtunk, majd készítettünk inverz optimalizált, tűk nélküli 3D-optimalizált és 2D-s A-ponton alapuló intrakavitális besugárzási terveket is. Minden dozimetriai paraméterben szignifikáns különbséget találtunk a 4 különböző technika között. A legkedvezőbb értékeket mindig tűzdelésnél kaptuk, az inverz optimalizált tervek általában nem különböztek dozimetriailag a kezelési tervektől, míg a tűk nélküli optimalizált tervek kevésbé jó dózis-térfogat paraméterekkel rendelkeztek, a legkevésbé megfelelőek pedig az A-ponton alapuló tervek voltak. A beültetett tűk száma a konformalitással pozitívan, míg a Dose Nonuniformity Ratio-val és a végbél dózisával negatívan korrelált. A High Risk CTV mérete a hólyag, a végbél és a szigmabél dózisával is lineáris összefüggést mutatott. Az optimalizálás jelentősen növelte az A-ponton alapuló tervek minőségét, de a védendő szervek megfelelő kímélését csak tűzdeléssel lehetett elérni. Magy Onkol 62:242–248, 2018

Kulcsszavak: méhnyakrák, brahiterápia, intersticiális, képvezérelt, inverz optimalizálás