Martin Fisher, MD cikkei

FŐ SZEMPONTOK
1. Becslések szerint anorexia nervosa a serdülő és fiatal felnőtt nőknek körülbelül 0,5%-ánál, míg bulimia nervosa 1–3%-ban diagnosztizálható a hivatalos DSM-IV kritériumok alapján.
2. Feltételezések szerint az evészavarok kórfejlődése többtényezős: kulturális, egyéni és családi, valamint genetikai/biokémiai tényezők egyaránt szerepet játszanak kialakulásában.
3. Korai felismerés esetén rendszerint megelőzhető a korai evészavar kialakulása annál az egyénnél, aki túlságosan „messzire ment” a diétában, illetve korai evészavarban megakadályozható a teljes szindróma kifejlődése.
4. A legenyhébb, jól reagáló eseteket a gyermekgyógyász helyben kezelheti, a súlyosabb vagy makacs esetek kezelését az evészavar megoldásában jártas munkacsoport végzi. Egyes esetekben hasznos az intenzív gondozási modell vagy a kórházi ellátás.
5. Az evészavarban szenvedő betegek rövid, közép- és hosszú távú kimenetele eltérő, és nem ismerünk olyan tényezőt, mely pontosan előre jelezné a prognózist adott esetben.

Bevezetés
Egy 16 éves lány, akinek testsúlya eredetileg is elmaradt a normálistól, diétázni kezdett, és három hónap alatt 9 kg-ot fogyott. Egy 19 éves lányt hazaküldtek a kollégiumból, mert kiderült, hogy minden éjjel hányt a hálóteremben. Egy 14 éves fiú naponta három órát edzett és mindenféle zsiradékot kiiktatott az étrendjéből, hogy – mint mondta – „erősítse izmait és csökkentse háját”. Egy 11 éves kislány 5 cm-t nőtt, de testsúlya az egy évvel korábbi előző mérés óta nem gyarapodott. Egy 15 éves lány ágya alatt üres hashajtós dobozokat találtak, de tagadta, hogy az övé lenne.