U. Laufs cikkei

A HDL-koleszterin (HDL-K) alacsony plazmakoncentrációja független kardiovaszkuláris kockázati tényező. A HDL-K gyógyszeres emelése vonzó lehetőségnek tűnik az irányelvek szerinti LDL-K-csökkentés ellenére fennmaradó kockázat mérséklésére. A magas HDL-K plazmaszint azonban nem feltétlenül jelent egyet a hatékony reverz koleszterintranszporttal. Különböző strukturális változások hatására gyulladáskeltő HDL-részecskék keletkezhetnek. Jelenleg a HDL-K-szintet életmódbeli változtatásokkal, fibrátokkal és nikotinsav-származékokkal tudjuk befolyásolni. A HDL-K-szint gyógyszeres emelésével kapcsolatos intervenciós vizsgálatok eddigi eredményei ellentmondásosak. A koleszterinészter-transzferprotein (CETP) gátlása új terápiás lehetőség a HDL-K növelésére. A CETP közvetíti a trigliceridek és a koleszterinészterek kicserélődését a lipoprotein-frakciók között, gátlása növeli a HDL-K-koncentrációt. A folyamatban lévő vizsgálatok eredményeiből következtethetünk majd arra, hogy a betegek számára hasznos-e a CETP gyógyszeres gátlása.

Főbb tézisek:

1. A „stabil coronaria-betegség” alapdiagnosztikáján belül a legfontosabb a kardiovaszkuláris kockázat meghatározása. A kockázatok és a betegség súlyossága alapján dönthetünk a további kivizsgálásról, a kezelésről és a prevencióról.
2. A stabil angina pectoris kezelésének fő célja a tünetek, a fizikai terhelhetőség és az életminőség javítása, illetve az ischaemia, a myocardialis infarktus, a szívelégtelenség és a korai halálozás megelőzése. Szakorvos bevonásával kell mérlegelni, hogy mely betegek számára előnyös a további kivizsgálás és a revaszkularizáció.
3. Az angina pectorisos rohamok hosszú távú gyógyszeres profilaxisában a béta-blokkolók az elsőként választandó szerek. Fontos, hogy a stabil angina pectorisos betegeknek legyen gyors hatású nitrátkészítményük az akut rohamok megszüntetésére. A nitrátok nem befolyásolják a coronaria- betegség mortalitását. Az életmódbeli beavatkozások közül a dohányzás abbahagyása a legfontosabb.
4. A manifeszt coronaria-betegségben szenvedő beteg kapjon ASS-t, sztatint, valamint évente influenza elleni védőoltást. A béta-blokkolók stabil angina pectoris vagy hypertonia esetén elsőként választandó szernek tekinthetők. A myocardialis infarktuson átesett és a csökkent myocardiumfunkciójú betegeket ACE-gátlóval és béta-blokkolóval ajánlatos kezelni.