Wanda C. Gonsalves, MD Angela C. Chi, DMD Brad W. Neville, DDS cikkei

 Az Egyesült Államok tisztifőorvosának szájhigiénéről szóló jelentése felhívja a figyelmet a szájüregi és az általános egészségi állapot összefüggésére, hangsúlyozva, hogy a megfelelő szájhigiénés állapot jóval többet jelent, mint pusztán a fogazat épségét. A gyakorló orvos rendszeresen találkozik szájüregi betegségekkel. A leggyakoribb szájüregi elváltozások az anamnézis részletes felvételét követő alapos szájüregi vizsgálattal ismerhetők fel; a kórismézést segítik az elváltozás klinikai jellemzői, így mérete, lokalizációja, felszínének morfológiája és színe, valamint a fájdalomra és a betegség fennállásának idejére vonatkozó adatok.
    Sok betegen végzett populációs szűrési vizsgálatok alapján a candidiasis, a recidiváló herpes labialis és aphthás szájgyulladás, a mucocele, a fibroma, a torus mandibularis és torus palatinus, az erythema migrans, a lingua pillosa, a lichen planus, valamint a leukoplakia előfordulási gyakorisága a legnagyobb.

  Az orvosok mindennapi gyakorlatában nem ritkák a szájüregi problémák. Két részből álló közleményünk első cikkében (22. oldal) a felületes nyálkahártya-elváltozásokkal foglalkoztunk. Ebben a cikkben a szövetszaporulat formájában megjelenő vagy neoplasiás elváltozást jelző gyakori szájüregi léziókkal kapcsolatos ismereteket tekintjük át (1. táblázat). Az ilyen léziók nem kis része benignus elváltozás. A neoplasiás vagy daganatos elfajulást jelző szájüregi léziók fehér vagy vérbő foltok, fekélyes sebek vagy duzzanatok formájában jelentkezhetnek. Fontos, hogy a családorvos képes legyen felismerni az ilyen léziókat, és az elváltozás jellegének megfelelően szakorvoshoz utalja betegeit biopsziás vizsgálatra és kezelésre. A szájüreg egészségével foglalkozó népegészségügyi program céljainak megvalósulásában központi jelentőségű a benignus és az aggodalomra okot adó szájüregi elváltozások elkülönítése, valamint a kockázati tényezőkkel kapcsolatos szakszerű tanácsadás.