Laura C. Hanson, Hyman B. Muss cikkei

Az életkor előrehaladásával drámai módon növekszik a rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága és halálozási aránya. Ebben szerepet játszik többek között a telomér megrövidülése és a tumorszuppresszor gén aktivitásának biológiai öregedéssel járó változása. Az Egyesült Államokban a betegek medián életkora a rák felfedezésekor 67 év, a halál bekövetkeztekor pedig 73 év. Az amerikai statisztikák szerint az új megbetegedések száma 1 479 350, a várható haláleseteké pedig 562 340 volt 2009-ben. Napjainkban az új rákos esetek körülbelül 25%-át 65–74 éves, 22%-át 75–84 éves, 7,5%-át pedig 85 évesnél idősebb betegeknél kórismézik. Noha a rákos halálozás összesített kockázata csökken, ez a tendencia kevésbé érvényesül a 75 év feletti korosztályban.

A geriátriai onkológia jelentőségét a népesség összetételénekváltozása is fokozza. A fejlett országokban a populációgyorsan öregszik, és előre látható, hogy ennek milyen hatásailesznek az egészségügyi ellátás iránt támasztott igényekre. AzEgyesült Államokban 2000 és 2030 között megkétszereződika 65 évesnél idősebbek száma.5 E tendencia – társulva azzal aténnyel, hogy egy 65 éves nő várható élettartama további 20év, egy 75 évesé pedig 12,8 év – a rosszindulatú daganatokelőfordulásának meredek emelkedését fogja eredményezniaz idős népességben.6 Időskorban következetesen kevesebbszűrővizsgálatot végeznek, és a betegek ritkábban részesülnekagresszív sebészeti, illetve szisztémás kezelésben, minta fiatalabb rákbetegek. Csupán néhány leíró és még kevesebbterápiás vizsgálat nyújt azonban olyan bizonyítékokat,amelyek alapján a szűrések és kezelési döntések irányelveikidolgozhatók.