Dr. Kiss István cikkei

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának nemzeti programja négy kockázati tényező (hypertonia, diabetes mellitus, lipidanyagcserezavar és elhízás), valamint négy betegségcsoport (szívbetegségek, agyérbetegségek, perifériás érbetegségek és vesebetegségek) komplex összefüggésével jelenítette meg az atherosclerosis kórfolyamatát. Fontos előrelépés volt, hogy jelentőségét felismerve a vesebetegséget, veseelégtelenséget önállóan is megjelenítette mint a hypertonia, a diabetes és az obesitas egyik veszélyét és „szövődményét”.
A vesebetegségeknél – mint minden más, tünetmentesen kezdődő és hoszszú ideig rejtve maradó betegségnél – alapvető fontosságú a betegség korai felismerése. Ezt követően az állapot súlyosságától függően nagyon fontos az adekvát és kellően erélyes terápia, valamint a minden szempontra (lehetséges és létező szövődmények, állapotváltozások) kiterjedő gondozás.

Végállapotú vesebetegség miatt 2001-ben a világ 120 országában összesen 1479000 beteg részesült vesepótló kezelésben, olvashatjuk a legfrissebb összeállításban, amely a Fresenius világhálózat felmérésén alapul.1 A 120 ország lakossága a világ népességének 90%-át (5,7 milliárd lakos), a közel 1,5 millió kezelt beteg a vesepótló kezelésben részesülők 99%-át jelenti. A vesepótló kezelésben részesültek között a hemodialízissel (HD) kezeltek száma 1015000 (68,7%), a peritoneális dialíziskezelésben (CAPD) részesülők száma 126000 volt (8,5%). Transzplantált vesével 338 000 ember élt a 2001. év végén (22,8%). A vesepótló kezelésben (hemodialízis+peritoneális dialízis+transzplantáció) részesülő betegek prevalenciája 240/millió lakos, a dializált betegek (hemodialízis+peritoneális dialízis) prevalenciája pedig 185/millió lakos volt. A különböző világrészekre, régiókra vonatkozó prevalenciaértékeket az 1. táblázat mutatja be.

A 2001. év végén az összes dializált beteg 58%-át 5 országban (USA, Japán, Németország, Brazília, Olaszország) kezelték, amelyek együttvéve a világ népességének kevesebb mint 12%-át képviselték. A sorban utánuk következő 10 ország a betegek 21%-át dializálja és a népesség 29%-át képviseli, míg a Föld népességének 50%-át képviselő 105 országban a betegek újabb 21%-a részesül dialíziskezelésben. A dialíziskezelések 89%-ában hemodialízist, 11%-ában peritoneális dialízist végeztek.

Az Európai Unióban, az USA-ban és Japánban a hemodializált betegek száma átlagosan 5-6%-kal nőtt, a világ többi országában ez a növekedés megközelítette a 10%-ot. Hemodialízis kezelést mintegy 20000 dialízisközpontban végeztek, közel 5300 beteg otthoni hemodialízis kezelésben részesült. A hemodialízis kezeléshez felhasznált dializátorok több mint 50%-a szintetikus alapanyagú, „high-flux” dializátor volt. A „low-flux” dializátorok alkalmazása és a dializátor-újrafelhasználás a 2000. évhez képest 2001-ben csökkent. A hemodialízis kezelés fajtái közül a legújabb, on-line szubsztitúciójú dializáló oldattal végzett hemodiafiltrációs (HDF) kezelés 23%-os növekedést mutatott, aránya jelenleg az összes kezelés 2%-ára tehető. Míg az Egyesült Államokban, Japánban és az Európai Unió országaiban az összes hemodialízissel kezelt beteg 64%-a élt a 2001. év végén, addig a peritoneális dialízisekből ezek az országok csak 47%-kal részesedtek.