Dr. Simonfalvi Ildikó cikkei

A dohányzás elleni kampányok ellenére még mindig nagyon magas a serdülőkorú dohányosok aránya, az Egyesült Államokban például 9,6 millió ra teszik a számukat. A nem dohányzók szempontjából a dohányfüst­expozíció (TSE, tobacco smoke exposure) kerülése a védelem egyetlen eszköze. Bizonyított, hogy a dohányfüst hatásának kitett serdülők körében jelentősen megemelkedik a köhögés, zihálás, akut légúti fertőzések, tüdőgyulladás, fülproblémák és asztma kockázata. Bár a TSE a gyermekkori asztma jól ismert kockázati tényezője, kevesebbet tudunk az asztmában nem szenvedő serdülők tünettanáról. A TSE-vel összefüggő betegségek megnövelhetik az iskolából mulasztott napok számát; összefüggést igazoltak például a gyermek környezetében élő dohányosok száma és a mulasztott iskolai napok száma között. Ezen túlmenően serdülőknél fordított korreláció mutatkozik a fizikai aktivitás és az aktív dohányzás között. Az aktív és passzív dohányzás egyaránt az általános egészségi állapot romlásával függ össze.

Az angiotenzinreceptort és a neprilizint egyidejűleg gátló LCZ696 eredménye­sebbnek bizonyult az önmagában adott ACE-inhibitornál a halálozás és a szív­elégtelenség miatt szükségessé váló kórházi felvétel megelőzésében. Az Euró­pai Kardiológus Kongresszuson Barcelonában is közzétett adatok meggyőző bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy a kétfajta hatásmechanizmus krónikus szív­elégtelenségben többet ér a puszta RAAS-gátlásnál.

New England Journal of Medicine, 2014. szeptember