hirdetés
hirdetés
hirdetés

Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszereinek bizottsága (CHMP) 2018 december 10-13-i ülésén az alábbi készítményeket véleményezte.

Egy új kutatás szerint a benzodiazepinek és a velük rokon gyógyszerek használata a penumonia magasabb kockázatával jár – különösen idősebb egyénekben.

A hátfájás prospektív elemzése és a funkciókárosodás mértékének meghatározása segítséget nyújthat a hátfájás és a halálozási arány közötti összefüggések feltárásához.

További cikkek

Egy új vizsgálat szerint a test fölösleges (különösen a test közepe táján felhalmozódott) zsírmennyisége az agyállomány térfogatcsökkenésével jár együtt.

Az FDA 2018. december 11-én blastomycosis, histoplasmosis és aspergillosis kezelésére engedélyezte a Tolsura nevű készítményt.

Két éve tudjuk, hogy a vírusok képesek egymással kommunikálni, most a Princeton University kutatói azt fedezték fel, hogy egyes fágok hallgatózni is képesek: a baktériumok egymás közti kommunikációját érzékelve döntik el, megölik-e őket.



Míg a fejlett országokban csökken a betegség gyakorisága, addig Japánban elszomorítóan növekszik a méhnyakrákos nők száma.

Számos adat utal arra, hogy a kávéfogyasztás védelmet nyújthat a Parkinson-betegség kialakulása ellen. Most azt keresték, hogy a kávé melyik összetevője okozhatja a neuroprotektív hatást.

Egy most kifejlesztett teszt a jelenleg rendelkezésre álló módszereknél pontosabban jelzi előre, hogy adott betegnél a prosztatarák milyen eséllyel ad áttéteket, ráadásul olcsóbb is a mostaniaknál.

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) 2018 decemberében az alábbi új készítmények forgalomba hozatalát engedélyezte.

Egy megfigyeléses vizsgálat szerint a várandós nők preeclampsiája növeli a későbbi stroke kockázatát, de ez a kockázat aszpirin szedéssel csökkenthető.

Az American Journal of Human Genetics című lapban most közzétett kutatás szerint a 2-es típusú diabétesz iránti genetikai fogékonyság lehet az erektilis diszfunkció egyik oka.


hirdetés

Az alkohol a bibliai Noé óta örökzöld téma az irodalomban, majd az orvos­tudományban. Egy új szubdiszciplína, az al­kohológia átfogóan foglalkozik a kérdéssel. A következő oldalakon nemcsak az alkoho­los májbetegségről, annak patogeneziséről, diagnosztikájáról és kezeléséről, a toxikus alkoholokról, az absztinencia jelentőségé­ről lesz szó, hanem széles kitekintést nyúj­tó, átfogó, orvostörténelmi dokumentu­mokat és ismereteket tartalmazó írásokat is olvashatunk, amelyekhez az egyik leg­rangosabb folyóirat, a New England Journal of Medicine cikkének magyar nyelvű bemu­tatása csatlakozik.

A toxikus alkoholok (metanol, etilénglikol, izopropanol, dietilénglikol, propilénglikol) súlyos sejtkárosodást és halált okozhatnak. A kezdeti tü­netek nem specifikusak, ez nehezíti a felismerést. A definitív diagnózis szérumszintmérésen alapul, amely hazánkban csak néhány kórházban hozzáférhető. A körültekintő anamnézis, a fizikális vizsgálat és néhány egyszerű laboratóriumi eltérés azonban felvetheti a mérgezés gyanúját, és az antidótum-kezelés korán elkezdhető, a szervkárosodások megelőzhetők, a mortalitás csökkenthető.

Az alkoholos májbetegség az egyik leggyakoribb idült májbetegség, melynek teljes klinikai spektrumában – a tünetmentes zsírmájbetegségtől az előre­haladott cirrózisig – alapvető az alkoholfogyasztás abbahagyása, a teljes absztinencia, amely meghatározza a kórlefolyást és a hosszú távú kimenetelt.

A túlzott alkoholfogyasztás az egyik fő oka a cirrózisnak, a hepatocelluláris karcinómának és az akut májelégtelenségnek. Az alkoholos májbeteg­ség patogenezisében az alkohol (és az acetaldehid) direkt toxicitása, az oxidatív stressz, a gyulladás, a bélflóra diszbiózisa mellett a genetikai té­nyezők szerepe is egyre nyilvánvalóbb. A diagnózis általában nem igé­nyel májbiopsziát. A terápia része az absztinencia elérése és fenntartása, a malnutríció megszüntetése. A májbetegség gyógyszeres kezelésére ma is kevés az eszközünk. Dekompenzált cirrózisban májtranszplantációra 6 hónapos absztinencia után kerülhet sor. Nem megoldott a szteroidra nem reagáló súlyos alkoholos hepatitiszes betegek korai májtranszplantációja.

Erősen foglalkoztat a kérdés, hogy van-e valamely lényegi és paradigma­tikus változás a magyar alkoholhelyzetben az 1970-es és ’80-as, vagy akár a ’90-es évekhez képest. Nem is kétséges, hogy egy ilyen elemzésnek volna tanulsága, hiszen sok jóakarat és munka igyekezett segíteni a helyzeten, és biztos, hogy változott is a helyzet – csak az a kérdés, hogy milyen irányban. Hogy javult-e? Vagy talán romlott?

hirdetés

A vénás thromboembolia morbiditása és mortalitása jelentős, számítanunk kell ismétlődésére is. A tromboprofilaxis, illetve a kezelés megválasztásában nagy jelentősége van a thrombosis-hajlam ismeretének. A thrombophilia vizsgála­tának mindig egyénre szabottan kell történnie, hozzátartozhat az örökletes és szerzett véralvadási eltérések laboratóriumi vizsgálata is. Nincs egységes ajánlás arra vonatkozóan, hogy mikor, kiknél és milyen céllal történjenek meg ezek a vizsgálatok. Hogy felesleges elvégzésük, elmulasztásuk vagy téves ér­telmezésük kiküszöbölhető legyen, indokolt, hogy a thrombophilia-szűrés centrumokban történjék. Az alábbiakban összefoglaljuk a főbb thrombophilia-vizsgálatokat, azok indikációit és a belőlük nyerhető információkat.

A kolorektális rák szempontjából fokozott kockázatot jelentenek az egyé­ni vagy családi kórtörténetben szereplő előrehaladott adenómák vagy kolorektális rákok, a személyes anamnézisben szereplő gyulladásos bél­betegség és a genetikai polipózis szindrómák. Általánosságban ilyen ese­tekben gyakoribb vagy koraibb szűrés szükséges, mint átlagos kockázat esetén. Első fokú rokon kolorektális rákja esetén legkésőbb 40 éves korban, colitis ulcerosa vagy vastagbelet érintő Crohn-betegség eseteiben a tünetek jelentkezése után 8−10 évvel, Peutz−Jeghers-szindrómában már 8 éves korban, szesszilis fogazott adenomatózus polipózisban pedig a kórismézést követően a lehető leghamarabb meg kell kezdeni a kolonoszkópiás szűrést.

A hematológiai kórképek diagnosztikájának két alapvető módszere a vér alakos elemeinek morfológiai vizsgálata és az áramlási citometriával vég­zett immunfenotipizálás. Utóbbi az 1980-as években vált a rutineljárások részévé, azóta egyre szélesebb körben alkalmazzák. A cikk összefoglalja az áramlási citometria indikációit és alkalmazásának korlátait.

A British Medical Journalszerkesztői engedélyezték egy tanulmány meg­jelenését, amely felvetette, hogy a hosszú távon alkalmazott ACE-gátló-kezelés az angiotenzinreceptor-blokkolókkal (ARB) összevetve növelheti a tüdőrák gyakoriságát.

Kardiológia

Az utóbbi években számos tanulmány jelent meg a több adatbázis össze­vonásával létrehozott SWEDEHEART regiszter adatainak értékelése alap­ján. Legutóbb az akut szívizominfarktust követően ticagrelorral, illetve clopidogrellel kiegészített trombocitagátlás eredményeiről publikáltak tanulmányt a stockholmi Karolinska Intézet munkatársai, a következőkben ezt foglaljuk össze.

Kardiológia

A nagyszabású, multicentrikus vizsgálatban az utóbbi években nagy remé­nyeket keltő trombocitaaggregáció-gátló ticagrelor nem bizonyult szigni­fikánsan jobbnak az agyi iszkémiás eseményt követő súlyos vaszkuláris történések 90 napon belüli megelőzésében, mint az ilyen indikációban általánosan használt acetil-szalicilsav.

Onkológia

A III. fázisú OAK tanulmányban előrehaladott nem kissejtes tüdőrákban hasonlították össze a PD-L1-gátló atezolizumab és a docetaxel klinikai ha­tásosságát. Az atezolizumab szignifikánsan jobb túlélést biztosított. A vizs­gálat kivételesnek számító további eredménye a több mint 2 éves követési idő, valamint az atezolizumab PD-L1-negatív esetekben igazolt hatása.

European Journal of Cancer, 2019. január

Kardiológia

A KAMIR-NIH regiszter elemzése alapján az akut myocardialis infarktust elszenvedett betegek terápiájában az ACE-gátlók nagyobb előnyöket biz­tosítanak a hosszú távú túlélés tekintetében, mint az ARB szerek.

Journal of Cardiovascular Pharmacology and Therapy, 2018. augusztus

Lipidológia

A fenofibrát terápiás hatása bizonyos betegalcsoportokra korlátozódik, ezért a klinikusoknak nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a célcsoport pontosabb behatárolására. Megfelelően tervezett kutatásokkal pontosít­ható a fenofibrát szerepe a gyógyszeres prevencióban és terápiában.

Drugs, 2018. szeptember

Az angina egyfajta szív eredetű fájdalom. Az anginás fájdalom többnyire az idősebb betegek panasza, azonban akár fiatalabb korban is jelentkezhet; férfiaknál gyakrabban fordul elő, mint nőknél.

Laktózintoleranciáról akkor beszélünk, ha a szervezet nem képes meg­emészteni a tejben és a tejtermékekben megtalálható cukorféleséget, a tejcukrot, más néven laktózt. Az állapot a tejcukor kerülésével teljesen tünetmentessé tehető.

Az alkoholos májbetegség a máj tartósan, nagy mennyiségben fogyasztott alkohol hatására létrejövő károsodása. A betegség legsúlyosabb formája az ún. májzsugor (cirrózis), ami májelégtelenségen, nemritkán vérzéses szövődményen keresztül halálhoz is vezethet.

EKG-fiziológia dióhéjban
hirdetés

Kreditpontos kvíz

Az atezolizumab- vs. docetaxelkezelések eredményeinek összehasonlító vizsgálata előzőleg kezelt nem kissejtes tüdőrák esetén (OAK): fázis 3-as nyílt, multicentrikus randomizált vizsgálat.

Kreditpontos kvíz

Az igen szelektív, nyugtató mellékhatással nem rendelkező antihisztamin, a bilasztin, melyet gépjárművezetők és pilóták számára is használhatónak tartanak, a járművezetési képességekre még extrém körülmények között sincs negatív hatással.

European Review for Medical and Pharmacological Sciences, 2018. március

hirdetés
Ha szeretne tájékoztatást kapni a legfrissebb szakmai híreinkről, iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre!

Hírlevél

 

Kedves Olvasóink!

 

Legközelebbi Hírlevelünket

 

2019. január 21-én küldjük ki.

 

Figyelje Hírlevelünket.

 

 

   Korábbi számainkat itt olvashatja.

   

books.medicalonline