Alsó végtagi érszűkület (perifériás érbetegség)

Az alsó végtagi érszűkület leggya­koribb oka az érelmeszesedés (ar­terioszklerózis), melynek hátterében az érfalak belső felszínére rakódó, kezdet­ben inkább zsíros, később elmeszesedő plakkok állnak, amelyek beszűkítik az erek lumenét, sőt akár teljes érelzáródást is eredményezhetnek.

A perifériás artériabetegség gyakori kórállapot, különösen az idősebb korosz­tály körében: 60 éves kor felett általában 12–20%, 85 évesnél idősebbek között akár 50% is lehet.

A PERIFÉRIÁS ÉRBETEGSÉG HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐI

Az alsó végtagi perifériás artériabetegség rizikófaktorai megegyeznek általánosság­ban az arterioszklerózis (ateroszklerózis) hajlamosító tényezőivel, leggyakoribbak az:

Életkor. Ahogyan az imént már szó esett róla, az alsó végtagi érszűkület gya­korisága az életkor előrehaladtával emel­kedik: míg 50 éves kor előtt az időszakosan jelentkező klaudikáció (bizonyos járástávol­ság után kialakuló jellegzetes szorító fájda­lom) előfordulási aránya 1-2% körül van, az ennél idősebb korosztályban már nagyjá­ból 5%, azaz minden 20. embert érint.

Férfi nem. Az 50 éves kort elhagyva még körülbelül kétszer annyi férfit találunk a betegek között, mint nőt, 70 éves kor felett azonban ez a nemi különbség kiegyenlítődik.

Cukorbetegség. A kutatások egyértel­mű összefüggést igazoltak a cukorbeteg­ség és az alsó végtagi érszűkület kialakulása között. Riasztó adat, hogy a cukorbetegek közel hétszer nagyobb valószínűséggel szorulnak alsó végtagi amputációra érszű­kület miatt.

Dohányzás. A dohányzást már hosszú ideje a szív- és érrendszeri betegségek egyik legfontosabb kockázati tényezőjeként tart­ják számon. Ráadásul úgy tűnik, hogy az alsó végtagi erek állapota szorosabb összefüg­gést mutat a dohányzással, mint a szívko­szorúereké. Az alsó végtagi érbetegség koc­kázata dohányosok esetében akár 7,5-szeres is lehet a nem dohányzókhoz képest.

Magas vérnyomás (hipertónia). Epi­demiológiai felmérések bizonyítják, hogy kórosan emelkedett vérnyomás fennállása­kor is jóval nagyobb eséllyel kell számítani az alsó végtagi artériák megbetegedésére, különösen a nők körében.

Magas vérzsírszint (hiperlipidémia). Az alsó végtagi érszűkülettel jelentkező betegek csaknem felénél mutatható ki a vérzsírszint emelkedése, illetve a hiperlipidémiás bete­geknél kétszer gyakoribb a klaudikáció.

Ezenkívül kockázati tényezőnek tekint­hető a vesebetegség, bizonyos szív- és tü­dőbetegségek, a szívelégtelenség és egyes gyógyszerek szedése.

AZ ALSÓ VÉGTAGI ÉRSZŰKÜLET TÜNETEI

Az alsó végtagi érszűkület – illetve álta­lánosságban a perifériás érbetegség – az esetek jelentős részében teljesen tünet­mentes, vagy csak enyhe, tüneteket okoz. A betegek némelyike azt tapasztalhatja, hogy járás közben lábában fájdalom jelent­kezik, emiatt bizonyos távolság megtétele után sántítani kezd, ez a már korábban is említett klaudikáció.

A klaudikáció általában nemcsak fáj­dalom fennállását, hanem izomgörcsök felléptét jelenti, amely fizikai terhelés ha­tására kezdődik és pihenésre szűnik, és leg­gyakrabban a lábszár területén jelentkezik.

A perifériás érbetegség egyéb, ritkább tünetei lehetnek: • az alsó végtag hűvössége, különösen az ellenoldali végtaggal összehasonlítva;

• alsó végtagi izomgyengeség és érzés­zavar (zsibbadás);

• gyenge vagy hiányzó lábháti pulzus;

• fájdalmas izomgörcsök a csípő, comb és lábikra területén, különösen bizonyos fizikai aktivitás (pl. járás, hegymászás) kapcsán;

• a bőr fényessége vagy színváltozása;

• a körmök megszokottnál lassabb növekedése;

• nehezen gyógyuló sebek kialakulása a lábujjakon, lábon és lábszáron.

Ezenkívül előfordulhatnak olyan tü­netek, amelyek nem specifikusan az alsó végtagot érintik, ám az érrendszer általá­nos megbetegedésére utalnak (manuális tevékenységek [kézírás, kézimunka stb.] kapcsán jelentkező karfájdalom, lassú haj-vagy szőrnövekedés, férfiaknál merevedési zavar stb.).

Az állapot súlyosbodásával a fájdalom már nemcsak fizikai terhelés hatására, ha­nem nyugalomban is fennáll, és akár a be­teg éjszakai pihenését is megzavarhatja. Ilyenkor enyhülést hozhat, ha a beteg a lá­bát az ágy szélén ülve lelógatja vagy járkál egy kicsit.

AZ ALSÓ VÉGTAGI ÉRSZŰKÜLET SZÖVŐDMÉNYEI

Az érelmeszesedés okozta perifériás ér­betegség tartós fennállása esetén kritikus mértékben károsodhat az alsó végtag vérellátása, aminek következtében már vi­szonylag enyhe sérülés vagy gyulladás is szöveti elhalás kiindulópontja lehet. Ennek első jeleként a sebgyógyulás elhúzódik, ne­hezen vagy egyáltalán nem gyógyuló se­bek alakulhatnak ki. Súlyos esetekben akár végtagi amputáció is szükségessé válhat.

Az erek lumenét szűkítő plakkok nem korlátozódnak az alsó végtagi erekre, ha­nem azok az agy és a szív ereire is kiterjed­nek. Ennek nyomán szélütés (sztrók) vagy szívinfarktus (szívroham) fordulhat elő.

AZ ALSÓ VÉGTAGI ÉRBETEGSÉGEK KIVIZSGÁLÁSA

A kórelőzmény felvétele és a fizikális vizsgá­lat után az orvos ellenőrizheti a végtagok vérnyomását, a jobb és bal oldalt összeha­sonlítva egymással. Rendszerint sor kerül az úgynevezett boka-kar index kiszámí­tására, melyet angol elnevezése (ankle brachial index) alapján ABI-nak rövidítenek. Az ABI alapján az orvos fontos következte­téseket tud levonni az alsó végtagi keringés állapotára vonatkozóan.

Szükség lehet képalkotó vizsgálatokra is, melyekkel meghatározható az alsó végtagi artériaszűkület pontos helye és súlyossága is. Az erek állapotának felmérése történhet hagyományos érfestéssel (angiográfiával), illetve komputertomográfiás (CT) vagy mágnesrezonanciás (MR) angiográfiával.

AZ ALSÓ VÉGTAGI ÉRBETEGSÉGEK KEZELÉSE

Az alsó végtagi érbetegségek terápiája alapvetően két pilléren nyugszik: a gyógy­szeres kezelésen és a műtéten.

Gyógyszeres terápia

A gyógyszeres kezelés irányát befolyásolják a háttérben meghúzódó társbetegségek és a fennálló kockázati tényezők is.

A keringés javítása érdekében sor kerülhet a vért „hígító” gyógyszerek (pl. a vérlemezkék működését vagy a véralva­dást gátló szerek) felírására. Emelkedett vérzsírszint esetén hatékonyak lehetnek a sztatinok, melyek hatására meghosszab­bodhat a fájdalommentes járástávolság, és javulhat a beteg fizikai aktivitása. Magas vérnyomás (hipertónia) fennállásakor vér­nyomáscsökkentők rendszeres szedésével mérsékelhető a szívinfarktus, szélütés, szív­elégtelenség, valamint a szív- és érrendszeri halálozás kockázata.

Sebészeti kezelés

Ha az érszűkület tünetei már a beteg élet­minőségét is rontják, illetve fizikai aktivitását korlátozzák, és gyógyszeres kezeléssel nem érhető el a kívánt javulás, mérlegelhető az erek átjárhatóságát helyreállító (úgyneve­zett revaszkularizációs) műtét. A műtét meg­tervezéséhez szükség lehet érfestéses vizs­gálatra az érszűkület vagy -elzáródás pontos helyének és mértékének meghatározására, illetve az adott esetben legoptimálisabb megoldást kínáló sebészeti technika kivá­lasztására. Megoldás lehet a szűkült szakasz megkerülése a test más pontjáról átültetett ép érdarabbal (grafttal), az ér tágítására és a lumen nyitva maradásának fenntartására úgynevezett sztent behelyezése, vagy az érfal belfelületének „megtisztítása” az ér lumenét szűkítő plakkoktól.

A sebészeti beavatkozás javíthatja az érintett végtag keringését, egyelőre azon­ban nem bizonyított, hogy bármilyen ked­vező hatása lenne a betegség progresszió­jára, súlyosbodására.

AZ ALSÓ VÉGTAGI ÉRBETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE

A megelőzés legfontosabb eleme az egész­séges életmód fenntartása. Ennek legfon­tosabb elemei:

• Szokjon le a dohányzásról!

• Ellenőriztesse rendszeresen a vér- cukorszintjét!

• Étkezzen egészségesen, korlátozza a telített zsírokat tartalmazó élelmiszerek fogyasztását!

• Végezzen rendszeresen testmozgást! (Ehhez azonban kérje ki előzetesen orvosa ta­nácsát arra vonatkozóan, milyen típusú fizikai aktivitás a legbiztonságosabb az ön számára!

• Ha túlsúlyos, igyekezzen megsza­badulni a súlyfeleslegtől, majd hosszabb távon is megtartani egészséges testsúlyát!

• Ellenőriztesse vérnyomását és kolesz­terinszintjét, szükség esetén szedjen vér­nyomás- és vérzsírcsökkentőket (kizárólag orvosa utasításai szerint)!

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.