Mi a legjobb étrend IBS esetén?

A keményítő- és szacharóz-csökkentett étrend alkalmas leginkább az irritábilis bél szindróma (IBS) tüneteinek csökkentésére, míg az alacsony fermentálható oligoszacharidokat, diszacharidokat, monoszacharidokat és poliolokat tartalmazó (FODMAP) étrend az általános IBS-tünetek, a hasi fájdalom és a hasi puffadás csökkentésében mutatott előnyt.

 Az IBS-ben szenvedő betegek gyakran számolnak be az étkezéssel kapcsolatos tünetekről. Melanie S. Cuffen (St. James’s University Hospital, Leeds, England) és munkatársai A The Lancet Gastroenterology and Hepatology- ban megjelent közleményükben randomizált, kontrollált vizsgálatok szisztematikus áttekintését és hálózati metaanalízisét végezték el az IBS-tünetekre vonatkozó étrendi beavatkozások hatékonyságának értékelésére.

A megfelelő elrendezésű vizsgálatokban egy többszörös élelmiszer-változtatással járó aktív étrendi beavatkozás hasonlítottak össze egy kontroll beavatkozással (például megszokott étrend, látszatdiéta, magas FODMAP-tartalmú étrend vagy egyéb étrendi tanácsadás) vagy egy másik aktív beavatkozással, amely szintén többszörös élelmiszer-változtatást igényelt.

A kimenetelek közé tartozott azon betegek aránya, akiknél nem javultak az általános IBS-tünetek, a hasi fájdalom súlyossága, a puffadás/feszülés súlyossága vagy a székelési szokások.

A kutatók 28 alkalmas randomizált, kontrollált vizsgálatot azonosítottak (2338 beteggel) 11 diétás beavatkozással, amelyek közül több - köztük az alacsony FODMAP-értékű, a British Dietetic Association/National Institute for Health and Care Excellence (BDA/NICE), a laktózcsökkentett, a keményítő- és szacharózcsökkentett, a személyre szabott és a mediterrán étrend - több vizsgálatban is szerepelt.

A megszokott étrendnél jobbnak bizonyult étrendi beavatkozások közül a keményítő- és szacharózcsökkentett étrend két vizsgálatban az első helyen állt az általános IBS-tünetek csökkentése tekintetében (a javulás elmaradásának relatív kockázata [RR] 0,41; P-score = 0,84), míg az alacsony FODMAP-tartalmú étrend 24 vizsgálatban a negyedik helyen állt (RR, 0,51; P-score = 0,71).

A hasi fájdalom csökkentése tekintetében a keményítő- és szacharózcsökkentett étrend két vizsgálatban a második legeredményesebbnek bizonyult (RR, 0,54; P-score = 0,73), míg az alacsony FODMAP-tartalmú étrend 23 vizsgálatban került az ötödik legeredményesebb étrend helyére (RR, 0,61; P-score = 0,64) a megszokott étrenddel összehasonlítva.

A hasi puffadás/feszülés csökkentése tekintetében az alacsony FODMAP-tartalmú diéta 23 vizsgálatban bizonyult jobbnak a szokásos étrendnél RR, 0,55; P-score = 0,64).

A bélműködést egyik diéta sem javította a megszokott diétához képest, az alacsony FODMAP-tartalmú diéta azonban hatékonyabb volt, mint a BDA/NICE-diéta.

„Ezek az eredmények rávilágítanak az alternatív étrendek, mint a keményítő- és szacharózcsökkentett étrend és a FODMAP-csökkentett étrend lehetséges szerepére, jelezve az IBS-ben az étrendi választási lehetőségek bővítésének lehetőségét. Tekintettel az IBS patofiziológiájának a betegek között fennálló változékonyságára, a különböző diéták különböző előnyökkel járhatnak, és a több, bizonyítékokon alapuló lehetőség felkínálása értékesnek bizonyulhat” – írják a cikket kísérő szerkesztőségi kommentárban a szakértők.

A legtöbb vizsgálat viszonylag rövid ideig tartott, ami korlátozza a hatékonyság mérésének lehetőségét egy olyan krónikus állapot esetében, mint az IBS. Csak két vizsgálat elemezte a FODMAP-diéta mindhárom szakaszát (azaz a korlátozást, az újbóli bevezetést és a személyre szabást). Bár az IBS-t elsősorban az alapellátásban kezelik, csak négy vizsgálatot végeztek részben ebben a környezetben.

Forrás:

Efficacy of dietary interventions in irritable bowel syndrome: a systematic review and network meta-analysis https://www.thelancet.com/journals/langas/article/PIIS2468-1253(25)00054-8

Expanding the menu of dietary therapies in irritable bowel syndrome https://www.thelancet.com/journals/langas/article/PIIS2468-1253(25)00070-6