A bélmikrobiom baktériumfajainak egészségügyi rangsorolása
Az egészségi mutatók és a bélmikrobiom összetétele alapján rangsorolták a bélflórát alkotó 50-50 legkedvezőbb és legártalmasabb baktériumfajt.
- Fontos üzenetet közvetít a világ legidősebben elhunyt embere
- Innovatív módszer az elhízás kezelésében
- Mikrobiom és jóllakottság
- Bélmikrobiom és terhességi cukorbetegség
- A bélmikrobiomban élő bakteriofágok és gombák szerepe és manipulálási lehetőségük
- Bél mikrobiom és neurodegeneratív betegségek
- Bélmikrobiom és a gyermekek kognitív funkciói
- Az újszülöttkori mikrobiom megváltozásának következménye
- Az orális- és bél-mikrobiom kapcsolata a gyulladásokkal
- Bélmikrobiom és Alzheimer-kór
- A bélflóra megváltozása és az Alzheimer kór biomarkerei
- „Áteresztő bél szindróma” – az intesztinális permeabilitás megváltozásának okai, következményei és lehetséges kezelése
- Az étrend minősége és a mikrobiom egészsége
- Gyakori baktérium a vastagbélrákos daganatokban
Az utóbbi években a bélmikrobiom az orvosi kutatások egyik központi témájává vált, amely nemcsak a tudományos közösség, hanem a laikus közönség figyelmét is felkeltette. Ennek oka, hogy a bélflóra összetétele szoros kapcsolatban áll az általános egészségi állapottal és számos betegség, például a 2-es típusú diabétesz vagy a szív- és érrendszeri kórképek kialakulásával. További jelentősége, hogy a bélmikrobiom az emberi egészség egyik módosítható tényezője, amely életmódbeli beavatkozások révén befolyásolható. Ugyanakkor a bélben található mikrobák világa még mindig intenzív kutatás tárgya, és számos kérdés vár megválaszolásra.
A Nature folyóiratban december 10-én megjelent dolgozatban a University of Trento kutatói több mint 34 ezer amerikai és brit résztvevő bélmikrobiomját, étrendi szokásait és egészségi mutatóit vizsgálták, és több száz olyan baktériumfajt azonosítottak, amelyek szoros összefüggést mutattak a táplálkozással és a különböző egészségi paraméterekkel. Az adatokat a ZOE PREDICT program szolgáltatta, amelyet a mikrobiomvizsgálatokra specializálódott ZOE vállalat működtet.
A résztvevők adatainak gépi tanulási módszerekkel történő elemzése során az egyes fajokat összekapcsolták olyan kockázati tényezőkkel, mint a testtömegindex (BMI), a trigliceridszint, a vércukor és a HbA1c, valamint a kardiometabolikus egészség köztes klinikai mutatói. A 661 nem ritka mikrobafaj közül kiemelték azt az 50-et, amely legkedvezőbb kapcsolatban állt a jó egészségi állapottal, illetve azt az 50-et, amely leginkább kedvezőtlen összefüggést mutatott. Az elemzés eredményeként létrejött a „ZOE Microbiome Health Ranking 2025” és a „Diet Ranking 2025”, amelyek 0-tól 1-ig terjedő skálán értékelték ezeket a fajokat: a nullához közelebb eső értékek pozitív, az egyhez közelebbiek negatív korrelációt jeleztek az egészségi mutatókkal.
Az új rangsorolási rendszer több száz olyan fajt azonosított, amelyek szignifikánsan összefüggtek az egészségi állapottal és az étrend minőségével. A kedvezőnek minősített baktériumok gyakoribbak voltak alacsonyabb BMI-vel rendelkező és kevesebb betegséget mutató személyekben, míg a kedvezőtlen baktériumok nagyobb arányban fordultak elő elhízott vagy beteg résztvevőkben. A BMI-re fókuszáló részvizsgálatban 5348 egészséges személyt osztottak három kategóriába: normál testsúlyú, túlsúlyos és elhízott. Az eredmények szerint a normál testsúlyú résztvevők átlagosan 5,2-vel több kedvező baktériumfajt hordoztak, mint az elhízottak. A kutatók azt is kimutatták, hogy az egészséges kontrollcsoportban magasabb volt a kedvező baktériumok aránya, míg a betegséggel élőkben több kedvezőtlen baktérium fordult elő.
Az étrendi beavatkozások szintén kedvezően befolyásolták a mikrobiom összetételét: növelték a pozitívan rangsorolt baktériumok arányát és csökkentették a negatívan rangsoroltakét. A ZOE METHOD és BIOME vizsgálatokban a résztvevők vagy olyan személyre szabott étrendi programot követtek, amely a mikrobiom javítását célozta, vagy prebiotikus kiegészítést kaptak. Mindkét beavatkozás jelentős változásokat eredményezett a bélflóra összetételében. A legnagyobb mértékben növekvő fajok között szerepelt a Bifidobacterium animalis, amely tejtermékekben fordul elő, valamint több, eddig kevéssé jellemzett Lachnospiraceae faj, amelyek vegetáriánus vagy vegán étrendhez kapcsolódtak.
A kutatás nemcsak ismert baktériumfajokat kapcsolt össze egészségi mutatókkal és étrendi tényezőkkel, hanem számos új, eddig nem jellemzett fajt is azonosított, amelyek potenciálisan kulcsszerepet játszhatnak az egészség fenntartásában. Bár a vizsgálat megfigyeléses jellegű, és így nem bizonyítja egyértelműen az ok-okozati összefüggéseket a bélmikrobiom, az étrend és az egészségi állapot között, az új rangsorolási rendszer fontos iránymutatást adhat a jövőbeni kutatásokhoz. Ezek a vizsgálatok várhatóan szélesebb populációkat fognak bevonni, és közvetlen beavatkozások révén pontosabban tárják majd fel a bélmikrobiom és az emberi egészség közötti kapcsolatokat.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Which gut microbes matter most? Large study ranks bacteria by health and diet links
Gut micro-organisms associated with health, nutrition and dietary interventions
Irodalmi hivatkozás:
Francesco Asnicar et al, Gut micro-organisms associated with health, nutrition and dietary interventions, Nature (2025). DOI: 10.1038/s41586-025-09854-7
