A DEXA szerinti osztályozás coxarthrosisban
Brit kutatók szerint a csontok denzitometriás vizsgálata során kapott képek felhasználásával objektívebb információkat lehet szerezni a csípő osteoarthrosisának állapotáról, mint a jelenleg használt módszerrel.
A nagy feloldású kettős energiájú röntgen abszorpciometriával (dual energy x-ray absorptiometry, DEXA) történő leképezés az osteoporosisban várható csonttörési kockázat felmérésének alapvető eszköze. Eredetileg a csontok ásványianyag sűrűségének felmérésére szolgál, de a legújabb szkennerek az igen magas feloldóképességnek köszönhetően olyan radiográfiás képleteket is kimutatnak, mint a beszűkült ízületi rés (joint space narrowing, JSN), vagy az osteophyták kialakulása. A jelenleg használt Rtg-leletezés során mindkét eltérést értékelik, de ez erősen szubjektív. Dr. Ben G. Faber (University of Bristol, a North Bristol NHS Trust in England) a British Society for Rheumatology évenkénti találkozóján arról számolt be, hogy az osteophyták jelenléte jobban jelzi a csípőfájdalmat, mint a JSN.
Faber és munkatársai a Rheumatology c. folyóiratban nyomtatásban is megjelent munkájukban a(z) UK Biobank-ban lévő több mint 400.000 DEXA felvétel felhasználásával egy félautomata eszközt hoztak létre mind a JSN, mind az osteophyták mérésére – utóbbit nagyobb súllyal vették figyelembe. A DEXA scan-ek átlagosan 63,7 éves személyeknél történtek; 8,1%-uknál állt fenn csípőfájdalom, 1,3%-uk osteoarthrosisát a kórházban mutatták ki, teljes csípőpótlás 0,6%-uknál történt. Az új eszköz a gépi tanulás felhasználásával számította ki az ízületi rés legkisebb szűkületét, az osteophytákat pedig kézi módszerrel számolták meg 3 helyen: az acetabulum laterális szélén, a combfej oldalsó-fölső szélén (az acetabulum fölső pereme alatt) és a combfej mediális alsó szélénél (az acetabulum alsó pereme alatt). A szerzők állítása szerint „már igazán közel állunk az eljárás teljes automatizálásához.”
A JSN legszűkebb értékét (mJSN) és az osteophyták mindhárom kiválasztott helyen kimutatható megjelenését egy 0-tól 3-ig terjedő skálán jegyezték fel, összesen tehát 4 x 3, azaz 12 volt a maximum. Ennek alapján öt fokozatot (grade-et) állítottak fel, 0-tól 4-ig terjedően. A felhasznált DEXA adatok alapján megállapították, hogy erős, fokozatosan növekvő összefüggés van az osteophyták jelenléte és a betegség kimenetele között: pl. ha bármilyen osteophytát észleltek, akkor a 3 hónapon túli csípőfájdalom, az OA kórházi diagnózisa, vagy a THR esélye (OR-je) a következőképpen alakult: 2,05, 4,98 és 6,17. A femur-fej fölső, vagy alsó osteophytái súlyosabb OR-re utaltak a kimenetel mindhárom jelzőjében, mint az acetabulum osteophytái, a legmagasabb OR-t akkor látták, ha mindhárom területen jelentős osteophyták voltak: 6,95, 20,53 és 21,79. Összehasonlítás végett: a JSN alapján mérve a három OR csak 1,37, 3,48 és 3,91 volt.
A klinikai képpel való összefüggés igen erős, és az OA mértékek növekedésével egyre erősödött: 4-es fokozatúak esetén a 0-s fokozatúakkal összehasonlítva a teljes csípőpótló műtét (THR) kockázata az 58-szorosága (!) emelkedett. Többek között ezért is javasolható műtét előtt az OA ilyen módon történő ellenőrzése.
A tanulmány egyik erőssége a fél-automata megközelítés, ami jóval objektívebb a csípő OA radiológiai leírásánál, ráadásul ismételt vizsgálat esetén könnyebben reprodukálható eredményt ad. Az osteophyták kimutatásán alapuló osztályozás exponenciálisan jelzi a betegség klinikai helyzetének (csípőfájdalom, az OA kórházi diagnózisa, a teljes csípő-pótlás (THR)) romlását.
Dr. Faber szerint a jövőben remélhetően DEXA és szokásos Rtg felvételek is készülnek a csontok állapotának, a csípő OA-jának megítélésre. Manapság a BMD és a FRAX (Fracture Risk Assessment Tool) segítségével határozzuk meg a csonttörés kockázatát. Az új eszköz segítségével jó előre meg tudnánk mondani, hogy mely személyeknél magas az OA kockázata, kiknél lehet szükség teljes csípőpótlásra. Esetleg meg is tudnánk előzni a műtétet, vagy legalább meg tudnánk hosszabbítani a műtét előtti elviselhető állapotot.
Az ülés vezetője, dr. Tonia Vincent (Kennedy Institute of Rheumatology at the University of Oxford igazgatója) megállapította, hogy a DEXA eredményei és a „Kellgren and Lawrence (KL) osztályozás”, valamint a betegség kimenetele közötti összefüggés „valóban meglepő”, rávilágít a szerkezet és a tünetek nagyon fontos kapcsolatára osteoarthritisben.
Forrás:
Feeman S. Using DEXA to grade hip OA could aid diagnosis, prognosis. Medscape Medical News > Conference News > BSR 2022, April 19, 2022.
Faber BG, Ebsim R, Saunders FR, et al. A novel semi-automated classifier of hip osteoarthritis on DXA images shows expected relationships with clinical outcomes in UK Biobank. Rheumatology, Published 17 December 2021. keab927, https://doi.org/10.1093/rheumatology/keab927
