A H. pylori kezelés hatása a bél mikrobiomra

A H. pylori fertőzések egyre nehezebben gyógyíthatók, mivel egyre több rezisztens törzs jelenik meg, ezért többféle gyógyszerből álló kombinációkat használunk, ami viszont káros lehet a belekben élő mikroorganismusok számára, és lehetőséget ad a kórokozóknak a saját rezisztenciájuk kialakítására. Dr. Jyh-Ming Liou (National Taiwan University, Taipei) és munkatársai ezen kockázatok megismerésére felnőttkori, nem megfelelően elpusztított H. pylori fertőzéses eseteket vizsgáltak, az eredményeket a 2022-es  Digestive Disease Week-en ismertették.

280 második vonalú levofloxacin-négyes, vagy bizmut-négyes kezeléseket kapó betegeket randomizáltak. Kiinduláskor az egyes betegcsoportok között nem volt statisztikailag jelentős demográfiai, dohányzási- és alkohol-fogyasztási különbség, és nem volt különbség a fekélyekben és az egyes mikrobiomok antibiotikum-rezisztenciájában sem. A levofloxacin-négyes a következőkből épült fel: az 1-7. napokon esomeprazol napi 2 x 40 mg, és amoxicillin napi 1 g melyet a következő 7 napban napi 2 x 40 mg esomeprazol és napi 2 x 500 mg metronidazol követett. A bizmut-négyesben a betegek 10 napon át a következőket szedték: esomeprazol napi 2 x 40 mg, bizmut tripotassium dicitrát napi 4 x 300 mg, tetracyclin napi 4 x 500 mg és metronidazol napi 3 x 500 mg.

A résztvevőktől székletmintát vettek a kiinduláskor, a 2. és 8. héten, valamint a betegség gyógyulását követő 1 év elteltével, és vizsgálták a mikrobiota összetételét és antibiotikus érzékenységét.

A kétféle kezelés után gyakorlatilag azonos mértékben sikerült kiirtani a H. pylorit a második vonalú levofloxacin-, illetve a bizmut-kezelésekkel (87,9% vs 87,5%). Amennyiben ezeket a kezeléseket „rescue” kezelésként, harmadik vonalban alkalmazták, szintén azonos sikerrel jártak. A második és harmadik vonalú alkalmazás összetett sikere 95,6% és 96,6% volt az előző sorrendnek megfelelően. A két kezelés viszont mellékhatásaiban lényegesen eltért: a levofloxacin-négyes mellett 48,4%-ban, a bizmut-négyes mellett 77,3%-ban jegyeztek fel mellékhatásokat, a különbség statisztikailag szignifikáns volt (P<0,0001). Egy év után a levofloxacin csoportban 2,5%-ban, a bizmut-csoportban 3%-ban volt még kimutatható a H. pylori.

A mikrobiom baktériumaiban kialakult antibiotikus rezisztencia mérésére metagenomikus szekvenálást végeztek a 16S rRNS szekvenálásával. A nemzetség és a speciesek aránya a kezelést követő második hétben változott lényegesen a kiinduláshoz képest: 52,4%-ban a levofloxacin- és 45,1%-ban a bizmut-kezelést kapó csoportban. Ugyanakkor 8 héttel a kezelés megkezdése után a jelentős változások aránya már lényegesen lecsökkent, 5,8% és 21,5% volt az előző sorrendben. Egy év elteltével viszont már csak 0,9%-ban és 8,4%-ban lehetett változásokat kimutatni.

Tehát a kétféle antibiotikus kombináció nem befolyásolta lényegesen az alsóbb bélszakasz baktérium-összetételét. Egyik újabb antibiotikumnak sem lesz jobb a hatása, mivel a rezisztencia igen gyorsan kialakul, egyre rosszabb eredményeket fogunk elérni a H. pylori kezelésében. Vélhetően új technikákkal lehet majd az új, speciális antibiotikumok H. pylori elleni rezisztenciáját mérni, mielőtt azokat a kezelésbe bevezetnénk.

A H. pylori fertőzés kezelésére második vonalban alkalmazott levofloxacin négyes kezelés és a bizmut négyes kezelés nagyjából egyező eredményeket hoz. Ezen H. pylori fertőzés kezelésére egyre gyakrabban alkalmazott antibiotikumok nem okoznak hosszú idejű mikrobiom problémákat, viszont a környezetben egyre akkumulálódó antitestek a baktériumok mutációit válthatják ki, ezért az antibiotikumokat egyelőre megfelelő óvatossággal szabad csak használni. 

Forrás:

Harrison L. H pylori antibiotics briefly disrupt gut microbiome. Medscape Medical News > Conference News > DDW 2022. May 27, 2022.