A környezeti stressz morfológiai változásokat okozhat
A korábban egységes cseroki indiánokat történelmük keleti és nyugati csoportokra szakította. A két csoport koponyájának morfológiája változott az évszázadok alatt, ennek magyarázatát az antropológusok a környezeti hatásokban találták meg.
A kutatás célja annak kiderítése volt, hogy megállapíthatók-e évszázados trendek az 1892-ben, Franz Boas, „a modern antropológia atyja” által gyűjtött koponyaadatokban. Ezek specifikusan olyan keleti és nyugati cseroki törzsek koponyahosszát és koponyaszélességét rögzítették, akik környezeti viszontagságoknak voltak kitéve.
Az egyes koponyaméretek (koponyahossz, koponyaszélesség, koponyaindex, valamint prediktív változók (születési év, hely, nem, keveredés) közti kapcsolat fokának felderítésére többszörös regressziós analízist használtak; a modell szignifikáns különbséget mutatott ki a koponya valamennyi mért jellemzője esetén. Annak kiderítésére, hogy a koponyahossz és koponyaszélesség hogyan változott az idő függvényében további regressziós analízist végeztek LOESS súlyozott elemzéssel, külön-külön az 1783-1874 között született keleti és nyugati cseroki törzsek tagjai, valamint nők és férfiak esetében.
A koponyahossz mind a keleti, mind pedig a nyugati törzseknél csökkent. A keleti törzs tagjainak fejszélessége relatíve állandó volt, míg a nyugatiaknál e tekintetben hirtelen és erős csökkenés mutatkozik az 1860-as évek tájékától.
A nyugati cseroki indiánok életére vélhetően a következő jelentős események voltak meghatározó befolyással (ezeket tekinthetjük a koponya méreteit befolyásoló környezeti tényezőknek): 1838-ban hazájuk földjéről kiűzték őket, 1200 mérföldnyire, ennek során 5000 cseroki vesztette életét többek közt a fertőző betegségek miatt (a hányattatások miatt az esemény a Könnyek Útja nevet kapta), és 1861 és 1865 közötti polgárháború zajlott Amerikában. A keleti cserokik a Nagy Füstös Hegyek közé menekültek az erőszakos kitelepítés elől, mely szintén hatással volt a koponyaméretükre.
Ezek a megállapítások az évszázados negatív trendet igazolják: mindkét cseroki törzsre kedvezőtlen hatást gyakorolt a környezet, pl. a táplálékhiány és a fertőző betegségek; ez a hatás kiváltképp a keleti cseroki törzsnél jelentős.
A kutatók szerint a tanulmány igazolja, hogy a környezeti ingerek (stresszorok) befolyásolják a koponya méretét. A koponyaméret alakulásának tanulmányozása segítségünkre lehet a prehisztorikus kultúrák, történelmi népek megértésében és támpontként szolgálhat annak felmérésére, hogy a környezeti tényezők a fejlődő országok jelenlegi népességének egészségére milyen hatást gyakorolhatnak.
Forrás: Annals of Human Biology
