hirdetés

A metformin mellé inkább szulfanilureát adjunk

A metformint szedő diabéteszesekben a kezelés inzulinnal való kiegészítése jobban megnövelte a nem halálos kardiovaszkuláris kimenetelek és a bármilyen okú halálozás arányát, mint a szulfonilureával történő kiegészítés.

hirdetés

A diabetes mellitus és szövődményei évente mintegy 200 000 ember halálát okozzák. Az Amerikai Diabétesz Szövetség és a megfelelő európai szövetség azt javasolja, hogy a megtartott vesefunkciójú betegekben metforminnal és az életstílus megváltoztatásával kell kezdeni a kezelést, s arra kell törekedni, hogy a glikált hemoglobin (HbA1c) szintje ne haladja meg a 7%-ot. Gyakran a betegeknek egy másik szerre is szükségük van e cél eléréséhez, de nincs konszenzus afelől, hogy melyik gyógyszert érdemes választani: inzulint, szulfanilureákat, tiazolidindionokat, glukagonszerű peptid 1 receptor agonistákat vagy dipeptidil peptidáz 4 gátlókat.

Az inzulinnal lehetővé válik a vércukorszint gyors és rugalmas szabályozása, és néhány vizsgálat szerint az inzulin korai bevezetése megóvja a béta-sejtek működőképességét. Ezért egyre elterjedtebbé vált az inzulin korai adása és a metformin inzulinnal való kiegészítése.

A jelen közlemény szerzői összehasonlították, hogy mennyi idő telik el a kardiovaszkuláris betegség (CVD, cardiovascular disease) vagy a halál bekövetkeztéig azokban a diabéteszes betegekben, akiknek metformin kezelését inzulinnal, illetve szulfanilureával egészítették ki. Azt feltételezték, hogy az inzulin mellett kisebb lesz a CVD és a halál kockázata, mint a szulfanilureák mellett, mivel az inzulinnal könnyebben elérhető a glikémiás kontroll.

A szerzők a Veterans Health Administration (VHA) nevű egészségügyi szervezet betegei közül alkottak egy retrospektív kohorszot. E betegekre vonatkozóan minden szükséges egészségügyi és demográfiai adat rendelkezésre állt. A vizsgált populációban olyan 18 év fölötti személyek voltak, akik legalább 2 éve rendszeres (legalább 180 naponkénti) VHA ellátásban részesültek. A betegek 2001 és 2008 között legalább egy évig csak metformint kaptak, majd ezt inzulinnal, illetve valamilyen szulfanilureával egészítették ki. A követés 180 nappal a kiegészítés után kezdődött, és valamelyik kimenetelig, illetve 2011. szeptember 30-ig, a vizsgálat végéig tartott.

Az elsődleges összetett kimenetel az akut szívinfarktus, a stroke miatti kórházba kerülés és a bármilyen okú halál volt. A kovariánsként szereplő változók a következők voltak: életkor, nem, rassz, az egészségügy igénybevétele a csak metformin kezelés során (kórházi tartózkodás, az ambuláns vizitek száma stb.), élettani változók (vérnyomás, kreatininszint, HbA*1c* szint, LDL szint, fehérjevizelés jelenléte és testtömegindex), a metformin monoterápia tartama (a diabétesz fennállásának ideje), egyes gyógyszerek, dohányzás és a társbetegségek jelenléte.

A vizsgált populációban összesen 178 341 beteg kezdett 2001 és 2008 között metformint szedni. Ezek közül 43 345 személynek egészítették ki később a terápiáját inzulinnal vagy metforminnal: 2948 beteg (7%) inzulint kapott (47% hosszú hatásút, 22% hosszú és rövid hatásút, 17% kevertet és 11% rövid hatásút), 39 990 betegnek (92%) pedig szulfanilureát adtak (55%-nak glipizidet, 43%-nak gliburidot és 2%-nak glimepiridet).

A betegek 95%-a férfi volt (a VHA ugyanis veteránokat kezel), és 70%-uk férfi. Az inzulint kapóknál előbb egészítették ki a metformin kezelést, mint a szulfanilureát kapóknál (14 hónap, illetve 18 hónap), az előbbiek medián HbA1c értéke magasabb volt (8,5%, illetve 7,5%), és körükben nagyobb volt a társbetegségek prevalenciája. A két csoport más egészségügyi vagy demográfiai tekintetben nem különbözött.

A követés medián tartama 1,15 év volt, mindkét csoportban nagyjából egyforma hosszú. A követést leggyakrabban a terápia megváltoztatása miatt hagyták abba (a metformin plusz inzulin csoportban 58,7%, a metformin plusz szulfanilurea csoportban 61,7%), máskor a VHA elhagyása miatt (1,3%, illetve 2,5%) vagy a vizsgálat befejezése miatt (32,9%, illetve 30,6%). Az 1. év végére az inzulin csoportban 7%-ra csökkent a medián HbA1c, és 6,9%-ra a szulfanilurea csoportban. Ekkor nem volt statisztikai különbség a két csoport jellemzői között.

Az elsődleges kimeneteli események száma az inzulin csoportban 42,7/1000 betegév volt, s a szulfanilurea csoportban 32,8/1000 betegév (a korrigált hazárd arány (aHR, adjusted hazard ratio): 1,30, a 95%-os konfidencia intervallum (CI, confidence interval): 1,07–1,58, p=0,009. A kardiovaszkuláris események (akut szívinfarktus és stroke) száma 10,2/1000 személyév, illetve 11,9/1000 személyév volt (aHR: 0,88, 95% CI: 0,59–1,30, p=0,52). A bármilyen okú halálok száma 33,7/1000 személyév, illetve 22,7/1000 személyév volt (aHR: 1,44, 95% CI: 1,15–1,79, p=0,001). A külön elemzésekben, amelyekben a halál oka szerint hasonlították össze a két csoportot, a metformin plusz inzulin versus a metformin plusz szulfanilurea csoport aHR-je minden halálok esetében megnövekedett volt, de statisztikailag szignifikánsan csak a rákos halálozást illetően.

A vizsgálat fő eredménye tehát az, hogy a metformin kezelés inzulinnal történő kiegészítése esetén mérsékelten nő a kardiovaszkuláris események és a bármilyen okú halálozás kombinált kockázata. Ez összhangban van a korábbi klinikai és megfigyeléses vizsgálatok eredményeivel. Emellett az inzulinnal való kiegészítés esetében gyakoribb a testsúlynövekedés és a hipoglikémia. Azaz, az inzulin nem előnyösebb a szulfanilureáknál (azokban a betegekben, akikben lehet szulfanilureát is adni, azaz akiknek HbA1c szintje kevesebb 10%-nál), sőt, több kockázattal jár. Hozzá kell tenni, hogy a legtöbb beteg a mellékhatásoktól való félelmében inkább elhalasztja az inzulin bevezetését.

 

Forrás: JAMA

 

Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:

Christianne L. Roumie; Robert A. Greevy; Carlos G. Grijalva et al:  
Association Between Intensification of Metformin Treatment With Insulin vs Sulfonylureas and Cardiovascular Events and All-Cause Mortality Among Patients With Diabetes

JAMA. 2014;311(22):2288-2296. doi:10.1001/jama.2014.4312.

 

 

 

Dr. W. J.
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.