A stroke után károsodik a vér-agy gát
Az iszkémiás stroke-ot követően olyan agyterületeken is károsodhat a vér-agy gát, amelyek távol vannak a stroke helyétől. Ez a diaszkízisnek nevezett állapot krónikus problémákat okozhat.
Ezzel a kérdéssel foglalkoztak a Dél-Floridai Egyetem (USF) kutatói, akik laboratóriumi patkányokat használtak az iszkémiás stroke modellezésére, és a károsodott vér-agy gát (blood-brain barrier, BBB) krónikus következményeit tanulmányozták bennük. Az iszkémiás stroke-ot úgy hozták létre a patkányokban, hogy átmenetileg leszorították arteria cerebri mediájukat, s az ezt követő 30. napon ultrastrukturális és immunhisztokémiai vizsgálatnak vetették alá az agyat. Eredményeik a Journal of Comparative Neurology-ban jelentek meg.
A legjelentősebb BBB változások az ipszilaterális striatumban és motoros kéregben mutatkoztak, de kimutathatók voltak az ellenoldali agyfélteke ugyanezen területein is. A legjelentősebb ellenoldali változások a következők voltak: (1) vakuolumok és nagy autofagoszómák az endotélsejtekben, (2) degenerált periciták, melyekben eltöredeztek a mitokondriumok krisztái, (3) degenerált asztrociták és perivaszkuláris ödéma, (4) az ereken kívül kerülő Evans-kék és (5) parenchímális asztrogliózis.
„Az iszkémiás stroke-ot követően az agy távolabbi részeiben létrejövő patológiás változások valószínűleg hozzájárulnak a krónikus deficitekhez” – mondta Svitlana Garbuzova-Davis, PhD, a vizsgálat vezető szerzője, s a Dél-Floridai Egyetem idegtudományi kutatója. „Ezek a változások gyakran annak tudhatók be, hogy a BBB integritása megszűnik, és ezt figyelembe kell venni a stroke kezelésénél és hosszú távú hatásainak felmérésénél is.”
Edward Haller, az USF integratív biológiai tanszékén dolgozó társszerző, aki az elektronmikroszkópiai vizsgálatokat végezte és részt vett a képelemzésben, hangsúlyozta, hogy „a BBB jelentős károsodását találtuk az endotélsejtekben és a pericitákban, ami mindkét agyféltekében a kapillárisok áteresztőképességének kóros növekedéséhez vezetett”. Ezzel a szerzők kimutatták, hogy a krónikus iszkémiás stroke-ban tartósan fennmaradnak a mikrovaszkuláris változások.
Míg az akut stroke életveszélyes, a szerzők rámutatnak arra, hogy a túlélőkben gyakran az agy számos részén nem megfelelő a véráramlás, s ez hozzájárulhat a tartós károsodáshoz és rokkantsághoz. Korábbi, a szubakut iszkémás stroke-ra irányuló vizsgálatukban kiterjedt mikrovaszkuláris károsodást mutattak ki, amely még a stroke-kal szemközti, másik agyféltekei területeket is érintette. Míg a legtöbb vizsgálat a stroke és a BBB zavarának akut fázisával foglalkozik, a jelen vizsgálat kimutatta, hogy milyen hosszú távú hatások maradnak meg az agyban.
A stroke okozta vaszkuláris károsodás időfüggő: felosztható akut (percektől órákig terjedő), szubakut (óráktól napokig terjedő) és krónikus (napoktól hónapokig terjedő) fázisra.
Mint dr. Garbuzova-Davis elmondta, eredményeik szerint krónikus diaszkízis állt fenn a patkányokban, s ez súlyosbíthatja az idegsejtek károsodását. Ezért a krónikus diaszkízist stroke-ban terápiás célnak kell tekinteni. A szerzők szerint a sejtterápia alkalmas lehet a károsodott endotélsejtek pótlására, s emellett gátolni kell a gyulladásos faktorok átjutását a vér-agy gáton – ezzel javítható lehet a stroke kimenetele.
Forrás: Science Daily
