hirdetés

Antibiotikumkezelési stratégiák akut torokfájásban

Az antibiotikumok csökkentik a torokfájás szövődményeinek kockázatát. Egy most publikált megfigyeléses vizsgálat szerint a késleltetve adott antibiotikumok legalább annyira hatékonyak, így bizonytalanság esetén célszerű emellett dönteni a felesleges antibiotikum használat csökkentése érdekében.  

hirdetés

Korábbi vizsgálatok szerint az antibiotikumok legalább 50%-kal csökkentik a torokfájás szövődményeinek kockázatát, de e vizsgálatok többsége nem a modern módszertani elveknek megfelelően készült és a késleltetve adott antibiotikumokra vonatkozó vizsgálatok statisztikai ereje túl kicsi.

A megfigyeléses adatok fontosak, de eddig még egyetlen prospektív megfigyeléses kohorszvizsgálatot sem végeztek e téren. A mostani vizsgálattal ezt a hiányt szándékoztak pótolni a brit szerzők.

Az akut faringitisz mintegy harmadát teszi ki az összes olyan légúti fertőzésnek, amelyekkel a betegek a családorvosnál jelentkeznek. Bár a jelentősebb szövődmények ritkák, a legtöbb betegnek mégis antibiotikumot írnak fel. Ez a tendencia egyre erősödik, és következményeként antibiotikum rezisztencia alakulhat ki, ami miatt kezelhetetlenné válhatnak a súlyos fertőzések.

2008-ban az Egyesült Királyság egészségügyi hatósága (NICE) azt a stratégiát javasolta, hogy akut torokfájás és más légúti fertőzések esetén vagy ne rendeljenek antibiotikumot az orvosok, vagy csak késleltetve írják fel. A NICE azonban kevés adattal rendelkezett azzal kapcsolatban, hogy a késleltetett felírás milyen szövődményekhez vezethet, ezért javaslatát bizonyítékokkal kell alátámasztani.

A mostani vizsgálatban egy nagy prospektív klinikai kohorszban hasonlították össze, hogy milyen hatással van akut torokfájás esetén a szövődmények előfordulására, ha nem írnak fel antibiotikumot, ha azonnal felírnak, illetve ha csak késleltetve írnak fel.

Olyan angliai és wales-i általános orvosok betegeit vonták be a vizsgálatba, akik arról számolták be, hogy mandulagyulladásos betegeik legfeljebb 50%-ának rendelnek azonnal antibiotikumot – így lehetővé vált az antibiotikumok hatásának tanulmányozása. A betegek korábban egészséges, 16 éves vagy idősebb személyek voltak, akiknek fő panasza a torokfájás volt, betegségük legfeljebb 14 napja tartott, és a fizikális vizsgálat megerősítette, hogy garatuk gyulladt. Az orvos által kitöltött kérdőív tartalmazta a beteg életkorát, nemét, dohányzási státuszát, a torokfájás tartamát és a tünetek jelenlétét és súlyosságát (pl. torokfájás, nyelési nehézség, láz, orrfolyás, köhögés, rossz közérzet, hasmenés, fejfájás, izomfájdalom, alvászavar, fülfájás, hányás és hasi fájdalom). A tünetek súlyosságát egy négy pontos Likert-skálán jellemezték, és feljegyezték a kóros jelek (pl. genny, tapintható nyaki nyirokcsomók, rossz szájszag, szájpad ödéma, a beszéd nehézsége a torokfájás miatt) jelenlétét. Rögzítették az orvosok azt is, hogy milyen kezelési stratégiát választanak (nincs antibiotikum, azonnali antibiotikum, illetve késleltetett antibiotikum).

A fő kimenetel a szövődmények kialakulása volt. Azt, hogy fellépett-e valamilyen szövődmény, két orvos döntötte el egymástól függetlenül, és nem tudva arról, hogy a vizsgálat célja az antibiotikumok hatásának meghatározása. A lehetséges szövődmények a következők voltak: tüszős mandulagyulladás, középfülgyulladás, szinuszitisz, cellulitisz, impetigo – feltéve, hogy ezek az orvosnál való jelentkezést követő egy hónapon belül alakultak ki.

A másodlagos kimenetel az orvoshoz való visszatérés volt, szintén egy hónapon belül, azért, mert a tünetek nem múltak el, vagy mert új légúti probléma jelentkezett.

A kutatók 2006 és 2009 között 560 praxisból összesen 12 829 beteget vontak be a vizsgálatba. E betegek 99%-ában feljegyezték az antibiotikum adás stratégiáját: 4805-en nem kaptak antibiotikumot, 6088-nak azonnal felírtak antibiotikumot, és 1784 beteg késleltetve részesült antibiotikum kezelésben. A szövődmények fellépését végül 11 950 betegben lehetett elemezni.

A betegek 1,4%-ában (164 betegben) alakult ki valamilyen szövődmény, és azok a betegek, akiknek antibiotikumot rendeltek, több tekintetben különböztek azoktól, akik nem kaptak antibiotikumot (főként a láz és a genny jelenlétét tekintve, valamint a gyulladás súlyosságát). Az antibiotikumot nem kapó csoporthoz képest mind az azonnal, mind a késleltetve antibiotikumot kapó csoportban kisebb volt a gennyes szövődmények kockázata (relatív kockázat [RR]: 0,62, illetve 0,58; 95%-os konfidencia intervallum [CI]: 0,43–0,91, illetve 0,34–0,98; kezelési minimum (NNT): 193, illetve 174). (A kezelési minimum azt a számot jelenti, ahány beteg kezelése révén egyetlen ártalmas esemény megelőzhető.) Ezeket az eredményeket úgy kapták a kutatók, hogy korrigálták az adatokat az esetleges zavaró tényezőkre (pl. életkor, nem) nézve.

Az orvoshoz való visszatérés is ritkább volt az antibiotikumot kapó betegek körében (azonnali antibiotikum rendelés esetén az RR: 0,83, a CI: 0,73–0,94, az NNT: 40; késleltetett rendeléskor az RR: 0,61, a CI: 0,50–0,74, az NNT: 18).

Az alábbi táblázat összefoglalja a három betegcsoport főbb jellemzőit:

Nem kaptak antibiotikumot  Kaptak                                Késleltetve                          Klinikai vizsgálat

A torokfájás súlyossága (Likert-skála pontszáma)

2·92 (0·71)

3·31 (0·63)

3·02 (0·69)

Betegség tartama a jelentkezés előtt (nap)

4·88 (6·62)

4·65 (4·14)

4·11 (3·18)

Életkor (év)

34·6 (15·4)

32·7 (14·2)

33·8 (14·4)

Nők száma

3325/4805 (69%)

4030/6088 (66%)

1282/1784 (72%)

Dohányosok száma

919/4774 (19%)

1395/6060 (23%)

327/1769 (18%)

Láz az elmúlt 24 órában

2084/4414 (47%)

3965/5524 (72%)

873/1600 (55%)

Hőmérséklet (°C)

36·65 (0·61)

36·99 (0·74)

36·75 (0·60)

Genny a mandulákon

329/4776 (7%)

3638/6052 (60%)

473/1779 (27%)

Súlyos mandulagyulladás

56/4486 (1%)

1334/5674 (24%)

101/1628 (6%)

Visszatérés az orvoshoz 4 héten belül

764/4536 (17%)

846/5750 (15%)

177/1664 (11%)

Késleltetett antibiotikum késleltetése (nap)

 

 

3·52 (6·32)

Szövődmények 4 héten belül

73/4536 (2%)

75/5750 (1%)

16/1664 (1%)

Szövődmények

Tüszős mandulagyulladás

11/4536 (0·24%)

30/5750 (0·52%)

4/1664 (0·24%)

Szinuszitisz

23/4536 (0·49%)

10/ 5750 (0·17%)

2/1664 (0·12%)

Középfőlgyulladás

30/4536 (0·66%)

26/5750 (0·45%)

10/1664 (0·60%)

Celluliltisz vagy impetigo

10/4536 (0·22%)

9/5750 (0·16%)

0/1664 (0·00%)

Az egyes cellák az átlagot és a szórást, illetve másutt a betegszámot és a betegek százalékát tartalmazzák, hacsak nincs másképpen feltüntetve.

A mostani megfigyeléses vizsgálat igazolta, hogy mind az azonnal, mind a késleltetve adott antibiotikumok nagy valószínűséggel megelőzik a torokfájás szövődményeit. E védő hatás erőssége azonban kisebb volt, mint a korábbi, randomizált, kontrollált vizsgálatokban. Ezt talán az magyarázza, hogy a vizsgálatokban jobb a betegek adherenciája a gyógyszerszedéshez, mint a rutin praxisban, ahol ismert, hogy az antibiotikum szedéséhez való adherencia kifejezetten rossz.

Fontos eredmény, hogy a késleltetve adott antibiotikumok hatása nem volt gyengébb, mint az azonnal adottaké (sőt, valamivel még jobb is volt – több mint 40%-kal csökkentette a szövődmények arányát az antibiotikumot nem kapókhoz képest). Ugyanez volt tapasztalható az orvoshoz való visszatérést tekintve is: míg ezt az azonnal adott antibiotikumok 17%-kal csökkentették, a késleltetve adottak 39%-kal.

A késleltetve adott antibiotikumok jó hatásával kapcsolatos eredmények újszerűek, és az a következtetés vonható le belőlük, hogy bizonytalanság esetén az orvos döntsön a késleltetve adás mellett, mivel így nagy valószínűséggel jelentősen csökkenni fog az antibiotikumot kapók száma.

 

Forrás: Lancet Infect Dis 2014; 14: 213–19.

Dr. W. J.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.