hirdetés
hirdetés

Antikoagulánsok és stroke

A vitamin-K antagonista antikoagulálás, vagy a nem vitamin-K antagonistákkal végzett antikoagulálás a kedvezőbb?

hirdetés

A JAMA-ban megjelent nagy klinikai vizsgálat újabb adatokkal szolgált az intracerebrális vérzések (ICH, intracerebral hemorrhage) és az antikoagulánsok kapcsolata kérdésében.

Bár a nem K-vitamin antagonista orális antikoagulánok (NOAC-k) egyre gyakrabban használatosak a mindennapi gyakorlatban a thromboembóliás megbetegedések megelőzésére, elég keveset tudunk a NOAC-kezelés mellett kialakuló agyvérzésekről.

Dr. Greg Fonarow (Ronald Reagan University of California, Los Angeles) a Medscape Medical News-nak nyilatkozva elmondta, hogy „tévedés az az általános orvosi vélemény, hogy a warfarin típusú orális antikoagulánsok (OAC-k) adagolása mellett kialakuló agyvérzés – a hatást speciálisan leállító gyógyszereknek köszönhetően – kedvezőbben kezelhető az új orális antikoagulánsok (NOAC-k) mellett kialakult agyvérzésnél. Egy újabb kutatás szerint ennek éppen az ellenkezője igaz”. Az új antikoagulánsok mellett kialakuló intracerebrális vérzés kedvezőbb lefolyást mutat, a kiindulási különbségeket és kísérőbetegségeket is figyelembe véve abszolút értékben 6%-kal kevesebb a NOAC-ot szedő ICH-t szenvedett betegek mortalitása.

Régebbi adatok arra utaltak, hogy a NOAC-ket szedő betegeknél kevesebb ICH alakul ki, bár a vizsgálatok rendszerint kevés és szelektált beteget tartalmaztak. Ezért a JAMA-ban megjelent közlemény szerzői, dr. Taku Inohara és munkatársai a különféle nyilvántartásokban (American Heart Association, Americal Stroke Association Get with the Guidelines, Stroke registry) annak néztek utána, hogy az ICH-t elszenvedett betegek előzetesen milyen típusú antikoagulálásban részesültek, ha egyáltalán kaptak ilyet. A 2013 és 2016 közötti időszakból 141 311 agyvérzést elszenvedett beteg adatait gyűjtötték össze. A betegek átlagos életkora 68,3 év volt, 48,1%-uk volt a nőbeteg.

Az agyvérzés előtti napokban a betegek 10,6%-a warfarint szedett (15 063 beteg), és a betegek mindössze 3,5%-a kapott valamilyen nem K-vitamin antagonista orális antikoagulánst (4918 beteg). Egyetlen trombocita-aggregáció gátlót szedett rendszeresen a betegek 28%-a (39 585 beteg), kettős antithrombikus kezelést a betegek 4,1%-a (5783 beteg) kapott. A warfarint vagy NOAC-ot szedő betegek rendszerint idősebbek voltak, és többször fordult elő anamnézisükben a pitvarfibrilláció, vagy egy korábbi stroke.

A megfigyelések szerint az akut ICH stroke-ok súlyosságában nem volt lényeges különbség a 3 kezelési csoport között: a kórházi halálozás a warfarint szedők körében 32,6%-os, a NOAC-ket szedők csoportjában 26,5%-os, az orális antikoagulálásban nem részesültek körében 22,5%-os volt. A kiindulási jellemzők, valamint a kísérőbetegségek szerinti igazítás után látszott, hogy az előzetesen warfarint szedők körében magasabb volt a kórházi halálozás kockázata (abszolút kockázati különbség 9%, OR: 1,62, 97,5%CI 1,53-1,71), de a kockázat magasabb volt az előzetesen NOAC-kat szedők körében is (kockázat abszolút különbsége 3,3%, OR: 1,21, 97,5%CI 1,7-4,8). Az előzetesen NOAC-t szedők kórházi halálozásának kockázata lényegesen kisebb volt az előzetesen warfarin kezelésben részesülőkhöz képest (kockázati különbség -5,7%, OR: 0,75, 97,5%CI -7,3-4,2%). A NOAC-kal kezelt betegek mortalitása alacsonyabb volt a warfarinnal kezeltekhez képest akkor is, ha a warfarin kezelés alatt az INR érték a terápiás határokon belül mozgott.

A vizsgálat egy másik érdekes megfigyelése az volt, hogy a kombinált trombocita-aggregáció gátló kezelést kapók mortalitási kockázata magasabb volt, ha előzetesen warfarint kaptak, és ez a különbség nem jelentkezett akkor, ha előzetesen NOAC kezelésben részesültek.

A szerzők is látták, hogy a kombinált NOAC és trombocita-aggregáció gátló terápiát kapó betegek száma csekély, ezért az eredményekből nehéz konklúziót levonni, de az egyértelmű, hogy a NOAC kezelés biztonságosabb, ha a kombinációs stratégiát követjük. A jelenleg is folyamatban lévő RE-DUAL PCI vizsgálat is ezt támasztja alá: a vizsgálatbana pitvarfibrilláló betegeknek percután coronária intervenció (PCI) során tripla antithrombotikus kezelést adnak warfarinnal plusz két trombocita-aggregáció gátlóval. Az eredmények mögötti mechanizmus nem teljesen ismert. Dr. Fonarow szerint a NOAC-k mellett talán azért lehet kevesebb ICH mert ezek a szerek csak egyetlen véralvadási faktort befolyásolnak, míg a warfarin számos ilyen faktorra hat, ezért általában a több a vérzéses szövődmény.

Dr. Robert P. Giuliano (Brigham and Women’s Hospital, Boston) szerint a legutóbbi 4 alapvető vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a NOAC-k kb. 50%-kal csökkentik az ICH-k és 10%-kal a halálozás kockázatát a warfarinhoz képest. Az ENGAGE AF-TIMI 48 vizsgálat is azt igazolta, hogy kevesebb az intrakraniális vérzés– az antikoaguláns kezelés legnagyobb veszélye – és ezért kevesebb a halálozás is. Felmerül a kérdés, hogy akkor miért javasolnak az orvosok warfarint – néhány kivételes helyzettől eltekintve – a NOAC-k helyett?

Dr. Jeff Weitz (McMaster University, Hamilton, Ontario) kiemelte, hogy az adatok újra igazolják, hogy NOAC-kat javasolt használni warfarin helyett. Dr. Umberto Capia (Harvard Medical School, Boston) ezzel egyetért: a tanulmány újra bebizonyította, hogy a NOAC-k biztonságosabbak a K-vitamin gátlásnál. Igaz, hogy nincs ismert ellenszerük, de mivel biztonságosabbak, arra nincs is szükség.  

 

Forrás: Medscape Medical News > Conference News

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.