hirdetés

Az arteria carotis szűkületének megszüntetése

Az arteria carotis szűkületének stent behelyezéssel illetve endarterectomiás műtéttel történő megszüntetése nagyjából azonos stroke kockázatot eredményez.

hirdetés

Az International Carotid Stenting Study (ICSS) a tüneteket okozó carotis sztenózis kezelésének két változatát: a stent behelyezést és az endarterectomiát összehasonlító legnagyobb randomizált klinikai vizsgálat. A kezdeti eredmények arra utaltak még 2010-ben, hogy a stent behelyezések után kezdetben magasabb a stroke kockázata, de az évekig tartó hosszabb betegkövetés után látszott, hogy a kétféle beavatkozás után gyakorlatilag azonos számban keletkezett stroke, és alakult ki súlyos (≥70%) resztenózis. A kutatók most az anyagot újra analizálva arra kerestek választ, hogy hosszú megfigyelés után miként alakult a mérsékelt vagy jelentős (≥50%) resztenózisok, illetve a stroke kockázata a kétféle beavatkozást követően. Az eredményeket a Lancet Neurology 2018. május 31.-i számában jelentették meg.

A tanulmányban 1530 értékelhető beteg adatai álltak rendelkezésre. A mérsékelt, vagy jelentős (≥50%) resztenózis stent után 40,7%-ban, endarterectomiás műtét után 29,6%-ban fordult elő (HR 1,43, 95%CI 1,21-1,72, P<0,0001). Mérsékelt vagy jelentős szűkület kialakulásakor 6 éven belül minden betegnél emelkedett az azonos oldali stroke-ok aránya (HR 3,18, 95%CI 1,52-6,67, P=0,002), a műtéten átesetteknél is (HR 5,75, 95%CI 1,80-18,33, P=0,003). Nem növekedett viszont jelentősen a stroke kockázata a stentelt betegek resztenózisa után (HR 2,03, 95%CI 0,77-5,37, P=0,154). A súlyos (≥70%) carotis szűkületes betegeknél a resztenózis kockázata nem különbözött szignifikánsan a két beavatkozás után, de számszerűleg több volt a stentelt betegek között (5 év alatt a stentelt csoportban 10,6%, a műtéti csoportban 8,5%, HR 1,20, 95%CI 0,86-1,69, P=0,27) és nem növekedett az azonos oldali stroke-ok aránya sem (HR 1,79, 95%CI 0,64-4,99, P=0,263).

A szenior szerző, Dr. Martin Brown (University College London, UK) a Medscape Medical News-nak elmondta, hogy „Az eredmények azt mutatják, hogy a stent után több a resztenózis, viszont az operáció után több stroke keletkezhet.” Ennek az lehet a magyarázata Dr. Brown szerint, hogy „a stent utáni resztenózis során a simaizom hipertrófia dominál, mely simább felülettel jár, és kevésbé okoz később problémákat, míg az endarterectomia után inkább az ateroszklerózis tér vissza, és ez más kockázatot jelent. Egyébként mindkét betegcsoportban kevés stroke volt észlelhető: 6 év alatt a resztenózist elszenvedőknél 6,9%-ban, a resztenózis nélküli betegeknél 2,5%-ban keletkezett stroke.

Az ICSS vizsgálatból nyert adatok alapján egyik eljárás sem jobb, mint a másik. „Kezdetben a stentelt betegeknél több stroke-ot lehetett észlelni, ezért a stentet nem kedveltük. Hosszabb megfigyelés során viszont a stroke-ok aránya azonosan alakult a két csoportban.” Ráadásul a korai stroke kockázat emelkedése csak az idősebb betegeknél jelentkezett, de 70 éves kor alatt a korai és a későbbi stroke-ok kockázata azonos volt. Dr. Brown szerint ezért „sok centrumban a 70 évesnél fiatalabb betegeknél stent behelyezést végeznek, míg 70 évesnél idősebb betegek esetén inkább az endarterectomiás műtétet részesítik előnyben, de a választásban egyéb faktorok is szerepet játszanak, pl. az erek anatómiai helyzete, a sztenózis helye. Az Egyesült Királyságban elég kevés – carotis stent behelyezésben gyakorlott intervenciós radiológus van, ezért itt leginkább műtétet végeznek, de az USA-ban és másutt Európában többnyire stent behelyezés történik.

A tanulmányhoz fűzött kommentárjában Dr. Chaturvedi (University of Miami Miller School of Medicine, Florida) kijelentette, hogy az eredmények nem segítenek abban a döntésben, hogy melyik eljárást válasszuk. „Bár a legalább mérsékelt (≥50%) carotis szűkület esetén emelkedik a stroke kockázata, de ennek mechanizmusa nem egyértelmű, lehet kardiális embólia, vagy lacunáris stroke következménye, ilyenkor a resztenózis műtétje nemhogy nem segít, de egyenesen ártalmas lehet.” Nem tiszta az eredmények gyakorlati üzenete sem. A resztenózisban számos tényező játszik szerepet: a férfi-női nem, cukorbetegség, diszlipidémia, dohányzás, megromlott cerebrovaszkuláris reaktivitás, melyek alapján meg lehetne állapítani egy adott beteg resztenózisának kockázatát.

 

Forrás:

1. Medscape Medical News > Neurology News

2. The Lancet Neurology 

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.