hirdetés
hirdetés

Az aszpirin valószínűleg nem javasolható primer profilaxisra diabéteszben sem

Egy diabéteszes betegeken végzett nagy klinikai vizsgálat szerint a vaszkuláris események csökkentése céljából alkalmazott aszpirinkezelés előnyei nem haladják meg a súlyos vérzésekből származó kockázatokat.

hirdetés

Az ASCEND vizsgálat kimutatta, hogy az aszpirinkezelés 12%-kal, szignifikánsan csökkenti a súlyos vaszkuláris események gyakoriságát, ugyanakkor szintén szignifikánsan, 29%-kal növekszik a jelentős vérzések kockázata. Az aszpirinnek a gasztrointesztinális és egyéb daganatokra nem volt emmiféle kimutatható hatása.

Az aszpirin jótékony hatású a kardiovaszkuláris betegségek másodlagos prevenciójára, de az átlagos népességben elsődleges prevencióra nem alkalmas. A magasabb kockázatot hordozó diabéteszes betegeknél primer prevencióra való alkalmazása bizonytalan eredménnyel jár. Az európai guideline-ok szerint diabéteszes betegeken megfontolandó az aszpirin primer prevenciós adagolása, az USA javaslatai ennél határozottabban ajánlják használatát. Dr. Ileana Piña (Montefiore Medical Center, Bronx, New York), az American Heart Association szóvivője szerint „az ASCEND egy nagyon jól kivitelezett vizsgálat. Eredményei birtokában újra át kell gondolnunk az amerikai guideline-okat.”

Az Nagy-Britanniában végzett ASCEND vizsgálat eredményeit a tanulmány társszerzője, Prof. Dr. Jane Armitage (University of Oxford, Egyesült Királyság) adta elő az European Society of Cardiology (ESC) 2018-as kongresszusán 2018. augusztus 26.-án, és ezzel egyidőben a New England Journal of Medicine-ben is megjelent. A vizsgálatba 15.480, átlagosan 63 éves, kardiovaszkuláris betegségben nem szenvedő cukorbeteg került, aki napi 100 mg aszpirint vagy placebót kaptak átlagosan 7,4 évig. Az elsődleges végpont az első súlyos vaszkuláris esemény (szívinfarktus, stroke, TIA, vagy vaszkuláris halál, kivéve intrakraniális vérzés). Az elsődleges biztonságossági kérdés az első nagy vérzés (intrakraniális vérzés, látást veszélyeztető szem-bevérzés, gasztrointesztinális vérzés, vagy egyéb) volt. Az eredmények szerint az aszpirin csoportban szignifikánsan kevesebb vaszkuláris esemény történt, de szignifikánsan több jelentős vérzés volt észlelhető. (Súlyos vaszkuláris történés aszpirinnel 8,5%, placebóval 9,6%, RR: 088, 95%CI 0,79-0,97, P= 0,1. Súlyos vérzés aszpirinnel 4,1%, placebóval 3,2%, RR 1,29, 95%CI 1,09-1,52, P= 0,003). Összességében a 7,4 év során csak 91 beteget kellett súlyos vaszkuláris esemény miatt kezelni, ugyanakkor viszont 112 súlyos egyéb vérzés jelentkezett.

Mint az előadó is elmondta, a vizsgálatba vont betegek általában jól beállított vércukor-, vérnyomás- és koleszterin értékekkel rendelkeztek, többségük nem dohányzott, ezek szerint elmondhatjuk, hogy nem is volt szükség aszpirin alkalmazására. Számos kardiológus szerint az aszpirinnek jelenleg is helye van a diabéteszes betegek primer prevenciójában. Az egyik hozzászóló Dr. Sigrun Halvorsen (University of Oslo, Norvégia) kiemelte, hogy a vizsgálatba bevont betegek átlagos kardiovaszkuláris kockázata csak 1,3% volt, ami jóval alacsonyabb az elvártnál és csak 17%-uk volt „magas kockázatúnak” tekinthető. „Több adatra lenne szükség, mielőtt az aszpirint teljesen kizárnánk a primer prevencióból” – tette hozzá. Prof. Dr. Manel Sabate (Hospital Clinic, Barcelona) elmondta, hogy a diabéteszes betegek nagyon különböznek, és egyénre szabottan kell eldönteni az aszpirin használatát. Dr. Armitage erre válaszolva kifejtette, hogy a kockázat és a haszon ugyanilyen arányait figyelték meg az alacsony, a közepes és a magas kockázatú betegek kétféle kezelése esetén is. Dr. Francois Schiele (University of Franche-Comté, Besancon, France) felvetette, hogy a súlyos vérzés és a súlyos kardiovaszkuláris esemény egyáltalán nem azonos, hiszen pl. „én szívesebben vennék egy súlyos vérzést, ami jól kezelhető, mint egy súlyos kardiovaszkuláris eseményt, ami permanens következményekkel jár.” Dr. Armitage erre válaszolva elmondta, hogy a vizsgálatban csak az igen súlyos vérzéseket vették figyelembe, olyan súlyosakat, amibe a beteg bele is halhat, de legalábbis kórházi kezelésre szorul. A NEJM-ben megjelent cikkben leírták, hogy a súlyos vérzések mintegy fele a gasztrointesztinális traktusból eredt, egyharmaduk a fölső GI traktusból. A proton-pumpa gátlót szedőknél kevesebb volt a gyomorvérzés.

Ami a rákot illeti, nem volt szignifikáns különbség a két betegcsoport között: az aszpirin és a placebo csoportban gasztrointesztinális rák egyaránt 2,0-2,0%-ban jelent meg, az összes ráktípus előfordulási aránya 11,6% és 11,5% volt, mindamellett a rákbetegségek kialakulási arányainak további megfigyelése szükséges. 

 

Forrás:

1. Medscape Medical News > Conference News > ESC 2018

2. The New England Journal of Medicine

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.