Az éghajlatváltozás tüdőbetegségekre gyakorolt hatásai
A West Virginia University kutatói az éghajlatváltozás és a levegőszennyezés tüdőbetegségekre gyakorolt hatásait elemző összefoglaló közleményt jelentettek meg a Chest folyóiratban.
Az okok és következmények összetéveszthetetlenek: a pollenviharok miatt allergiások özönlenek be az allergológusok rendelőibe. Az emelkedő légszennyezettség növeli az obstruktív légúti megbetegedések, a kardiopulmonális szövődmények és a nem-kissejtes tüdőrák kockázatát. Az olvadó hótakarók és az özönvízszerű esőzések városrészeket árasztanak el, penészes törmeléket és kezdődő gombás fertőzéseket hagyva maguk után.
"Az éghajlatváltozás azért változtatja meg a légúti betegségek típusát és súlyosságát, mert nagymértékben megváltoztatja a környezetet és a kitettséget" – írják a szerzők. A krónikus betegségek (asztma, COPD) súlyosbodása mellett új betegségek fognak kialakulni, a nagyobb a kitettség miatt pedig több, jelenleg egészséges ember fog megbetegedni. Az éghajlatváltozás és a levegőszennyezés tüdőbetegségekre gyakorolt hatásait elemző összefoglaló közlemény a Chest folyóiratban jelent meg.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy levegő minőségének nyomon követése és az expozíció minimalizálása kulcsfontosságú a megbetegedések és mortalitások csökkentésében. Az American Public Health Association a klímaváltozás légúti egészségre gyakorolt hatásairól szóló nyilatkozatában így foglalta össze a problémát: "A melegebb hőmérséklet a szennyező anyagok és allergének mennyiségének növekedéséhez vezet. Ebben a változó éghajlatban a rossz levegőminőség csökkent tüdőfunkcióhoz, az asztmás szövődmények, szívrohamok, szívelégtelenség és halálozás kockázatához vezet” – áll a közleményben.
Pollenszint
A globális felmelegedés miatt a tavaszi allergiaszezon korábban kezdődik és tovább tart. A nagyon magas pollenszám miatt az új felnőtt betegek arányának meredeken növekszik, a korábban enyhe tüneteket mutató betegeknél pedig a betegség súlyosbodását tapasztalták. A European Respiratory Review folyóiratban megjelent 2014-es cikkben Gennaro D'Amato (Antonio Cardarelli High Speciality Hospital, Nápoly) és munkatársai felvázolták az éghajlat pollenszintre gyakorolt fő hatásait az alábbiakban jelölték meg: a növények növekedési üteme gyorsabb; az egyes növények több pollent termelnek; a pollenben lévő allergén fehérjék mennyisége nő; a virágpor termelődése korábban indul be és hosszabb ideig tart; a pollen légköri eloszlása nem csak időben, hanem térben is növekszik.
Egyéb szennyeződések
A pollen mellett a levegő sok helyen egyre inkább telítődik bioallergén fehérjékkel, például baktériumokkal, vírusokkal, állati szőrrel, rovarokkal, penészgombákkal és növényfajokkal, és azt találták, hogy a légkör szén-dioxid szintje is elősegíti a pollenszint növekedését. Ezek a változások növelik légúti megbetegedésekre javallt vény nélkül kapható gyógyszerek használatát, a járóbeteg- és sürgősségi osztályokon megjelenő betegek számát. Az elsöprő heves viharok előtt vagy alatt felszabaduló nagy mennyiségű belélegezhető részecskék növelik az úgynevezett "zivatar-asztma" gyakoriságát is. A szénalapú tüzelőanyagok égetése, valamint a melegebb és szárazabb időjárás miatt keletkező hatalmas erdőtüzek növelik a levegőben lebegő részecskék mennyiségét, súlyosbítva ezzel az asztmát, a COPD-t és más légúti obstruktív állapotokat. Egyre inkább valószínűnek látszik, hogy ezen szennyező részecskéknek való kitettség a nem-kissejtes tüdőrák egyik lehetséges oka olyan személyeknél, akik soha nem dohányoztak.
Kritikus ellátási kihívások
Az éghajlatváltozás számtalan egyéb hatása között a leggyakoribbak a mellkasi fertőzések és a mellhártyabetegségek, mint például amelyek katasztrofális áradások után jelentkező aspergillosis fertőzések; a Mycobacterium avium komplex fertőzések és a túlérzékenységi tüdőgyulladás fokozott előfordulása; a környezetszennyezés okozta szívmegállás, valamint az egyre gyakoribb hőhullámok miatti hőguta. Összefüggést találtak az éghajlatváltozás és a pulmonális hipertónia, az intersticiális tüdőbetegség, az alvászavarok és a foglalkozási tüdőbetegségek között.
Forrás:
Balakrishnan B, Callahan SJ, Cherian SV et al: Climate Change for the Pulmonologist. A Focused Review Published:April 10, 2023DOI:https://doi.org/10.1016/j.chest.2023.04.009
