hirdetés

Az ekcéma, a rinitisz és az asztma komorbiditása

Az ekcéma, a rinitisz és az asztma együttes előfordulása gyakoribb annál, semhogy csak a véletlennek tulajdoníthatnánk. Az IgE-szenzitizáció a  komorbiditás 38% -áért felelős.

hirdetés

Az allergiás betegségek – mint az ekcéma, a rinitisz és az asztma – ma már epidémiásnak tekinthetők a fejlett országokban. Előfordulási gyakoriságuk  növekedésének egyik jellemzője, hogy sok gyermekben együtt járnak – ezt allergiás vagy atópiás komorbiditásnak nevezik. Az egyik vizsgálatba bevont 6–7 éves asztmás gyerekek 15%-ának, és a 13–14 éves asztmások 40%-ának volt allergiás rinitisze. Az egyik hipotézis –ún. atópiás menet – szerint a csecsemőkori ekcéma később szénanáthába és asztmába megy át, ami arra utal, hogy ezek között az atópia alkotja a kapcsolatot, bár más vizsgálatok nem támasztották alá, hogy az IgE-szenzitizált gyermekekben gyakoribb lenne az allergiás komorbiditás. Eddig még egyetlen kutatás sem foglalkozott azzal, hogy milyen mértékben tulajdonítható az ekcéma, a rinitisz és az asztma komorbiditása a véletlennek, és mennyiben valamiféle közös okoknak. Ez pedig fontos kérdés, mivel a komorbiditás jobb megértése hozzájárulhat e betegségek jobb előrejelzéséhez és ellátásához a gyermekekben. A korai kezelésnek döntő jelentősége van a tünetek minél kifejezettebb enyhítésében és a gyermek életminőségének javításában.

A szerzők a MeDALL (Mechanisms of the Development of ALLergy) projekt részeként Európa-szerte születési kohorszok adatait vizsgálták, hogy 4 és 8 éves gyermekekben megállapítsák az ekcéma, a rinitisz és az asztma komorbiditását, és ebben az IgE-mediált szenzitizáció szerepét.

E vizsgálatban nyolc európai ország 12 longitudinális születési kohorszaiból vett minták szerepelnek; a gyermekeket 1990 és 1998, illetve 2003 és 2006 között vonták be a vizsgálatba. A felhasznált vizsgálatok többsége nem válogatott, populáció alapú születési kohorszokat tanulmányozott, de öt kohorsz nagyvárosi volt, míg a többi vegyesen városi és vidéki. A kutatók két korcsoportra osztották a gyermekeket: 4 évesekre (3–5 évesekre) és 8 évesekre (8–10 évesekre). Azért választották ezeket az életkorokat, mert a legtöbb allergiás betegség az élet korai szakaszában vagy az iskoláskor előtt alakul ki.

Az egyes kohorszoknak 368–5991 gyermek volt a tagja, s a teljes vizsgált populáció 23 434 gyermek volt. A kellő ideig nem követhető gyermekeket és azokat, akiknek hiányzó adataik voltak, kizárták a vizsgálatból.

A nemzetközi kutatócsoport a fennálló ekcémát, rinitiszt és asztmát kérdőívek alapján állapította meg. Az asztma esetében a módosított GA2LEN kérdőívet alkalmazták, míg a rinitiszt és az ekcémát az ISAAC kérdésekkel mérték fel.

Az ekcéma, a rinitisz és az asztma komorbiditását úgy definiálták, hogy ugyanazon gyermekben kettő vagy három jelen volt ezekből. A fő elemzéshez hét, egymást kizáró állapotot vettek figyelembe: a három betegség (ekcéma, rinitisz, asztma) valamelyike önmagában, két betegség három kombinációja, és mindhárom betegség egyidejűleg.

Az egyes kohorszokban más-más allergéneket mutattak ki, más-más módszerrel. A kutatók egyenértékűnek tekintették a következő allergénekkel szembeni allergiát: házipor atka, macskaszőr, nyírfa pollen, fű pollen, tej és tojás. A szenzitizációt úgy definiálták, hogy a specifikus IgE koncentrációja 0,35 kUA/l (1 kUA/l = 2,4 μg/l) vagy ennél magasabb volt a szérumban legalább egy fenti allergén ellen.

A kutatók kikérdezték a szülőket, hogy előfordult-e életükben, vagy fennáll-e jelenleg asztmájuk, allergiás rinitiszük, szénanáthájuk, ekcémájuk, ételallergiájuk, házipor allergiájuk vagy házi kedvencekre allergiájuk. További információkat is gyűjtöttek, amelyek befolyásolhatták a gyermekek allergiáját, például azt, hogy milyen a család társadalmi-gazdasági helyzete, dohányzott-e valamelyik szülő a terhesség alatt és dohányzott-e valamelyikük bármikor is.

A statisztikai elemzésnek egy keresztmetszeti és egy longitudinális komponense volt. A keresztmetszeti elemzés lényege a komorbiditás felmérése volt 4 és 8 éves korban, és ennek stratifikációja az IgE-szenzitizációval. A kutatók a relatív plusz komorbiditást úgy becsülték meg, hogy elosztották a megfigyelt és az elvárt komorbiditást. Az abszolút plusz komorbiditást úgy számították ki, hogy a megfigyelt komorbiditás százalékából kivonták az elvárt komorbiditás százalékát. Az egyes betegségkombinációk elvárt gyakoriságát annak a nullhipotézisnek az alapján számították ki, hogy a betegségeket egymástól függetlennek tekintették.

A longitudinális elemzésben azok a gyermekek vettek részt, akiknek 4 és 8 éves kori adatai is rendelkezésre álltak. Az elemzés célja annak megállapítása volt, hogy hogyan befolyásolja a 8 éves kori komorbiditást a 4 éves kori komorbiditás (az adatokat itt is stratifikálták az IgE-szenzitizáció szerint).

Emellett vizsgálták a 4 éves kori IgE-szenzitizáció hatását a 8 éves kori komorbiditásra az ún. PAR (population attributable risk) kiszámításával. A PAR a 8 éves komorbid gyermekeknek azt a hányadát jelenti, akik elkerülhették volna a komorbiditást, ha 4 éves korukban nem áll fenn IgE-szenzitizáció, feltételezve, hogy oksági kapcsolat van az IgE-szenzitizáció és a komorbiditás között.

A vizsgált populáció 16 147 4 éves és 11 080 8 éves gyermekből állt. Ezek közül 11 107 gyermek adatai álltak rendelkezésre mind 4, mind 8 éves korukból.

A 4 éves gyermekek 3,7%-ának és a 8 évesek 4,4%-ának volt komorbiditása. Mindkét életkorban gyakoribb volt a komorbiditás az IgE-szenzitizált gyermekekben. A relatív és az abszolút komorbiditás mindkét életkorban gyakoribb volt, mint amilyen a puszta véletlen következtében lett volna. A relatív plusz komorbiditás statisztikailag szignifikáns volt, kivéve az együtt fennálló rinitisz és ekcéma esetét 8 éves korban. Az abszolút plusz komorbiditás 4 éves korban 1,6% volt (megfigyelt: 3,7%, elvárt: 2,1%), 8 évesen pedig 2,2% (megfigyelt: 4,4%, elvárt: 2,2%). Ezek az adatok azt mutatják, hogy 4 éves korban a megfigyelt komorbiditás 43,7%-a, 8 éves korban pedig 50%-a nem a véletlennek tulajdonítható.

Azokban a gyermekekben, akiknek a háromból legalább egy betegségük volt, az IgE-szenzitizáció 4 éves korban 9,2% és 28,2% között volt a különböző kohorszokban, és 8 éves korban 30,4% és 53,7% között volt ez az érték.

Az IgE-szenzitizált és a nem szenzitizált gyermekekben különbözött a komorbiditás mintázata. Az IgE-szenzitizált gyermekekben kicsi volt a relatív plusz komorbiditás (két betegségkombinációt kivéve), míg a nem-IgE-szenzitáltakban szignifikánsan magas volt a relatív plusz komorbiditás egy kivételével minden betegségkombinációra. Ez a különbség azt jelzi, hogy a három betegség közötti kapcsolat erősebb akkor, ha nem áll fenn IgE-szenzitizáció. Fordított kapcsolatot mutatott az IgE-szenzitizáció az abszolút plusz komorbiditással, ami arra utal, hogy a plusz komorbiditás nagyobb mértékű az IgE-szenzitizált gyermekekben, mint a nem szenzitizáltakban.

A longitudinális elemzés azt mutatta, hogy ha egy gyermeknek 4 éves korában például rinitisze és ekcémája volt, akkor 8 éves korában a komorbiditás relatív kockázata 36,2 volt (95%-os konfidencia intervallum [CI]: 26,8–48,8), míg ha a gyermek 4 évesen mindhárom betegségben szenvedett, akkor 8 éves korában 63,5 (95% CI: 51,7–78,1) volt a komorbiditás relatív kockázata. Ha az elemzésbe kovariánsként a 4 éves kori IgE_szenzitizációt is bevették, ez összefüggött a 8 éves kori komorbiditással (relatív kockázat: 3,5, 95% CI: 2,7–4,6), ami azt jelzi, hogy a 4 éves kori IgE-szenzitizáció függetlenül járul hozzá a 8 éves kori komorbiditáshoz. A további elemzés azonban azt mutatta, hogy a 8 éves kori komorbiditásnak csak 38%-a tulajdonítható az IgE-szenzitizációnak.

Összefoglalva az eredményeket: a kutatók igazolták, hogy az ekcéma, a rinitisz és az asztma gyakrabban fordul elő együtt a 4 és 8 éves gyermekekben, mintha ezek a betegségek egymástól függetlenek lennének. Bebizonyították azt is, hogy a 4 éves kori komorbiditás erős meghatározója a 8 éves korinak, ami arra utal, hogy oksági kapcsolat van a betegségek között. A három betegség plusz (azaz a véletlent meghaladó) komorbiditása jelen van mind az IgE-szenzitizált, mind a nem szenzitizált gyermekekben, valamint attól is függetlenül, hogy a családi anamnézisben előfordul-e allergia. Ez azt jelzi, hogy a komorbiditás okai között vannak mind IgE-mediált, mind pedig nem IgE-mediált mechanizmusok.            

 

Forrás: Lancet Respir Med 2014; 2: 131–40.

Dr. W. J.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.