Az erdőtűz füstje szívmegállást okozhat
A nyári meleg végén mind több helyen gyullad meg az erdő. Ausztráliában az erdőtűz okozta légszennyezés a kardiovaszkuláris betegségek gyakoriságának növekedésével járt, a korosodó férfiak csoportjában kiváltképp a hirtelen szívhalál fordult elő mind többször.
Földünk klímaváltozása hozzájárul az erdőtüzek terjedéséhez, melyek visszafordíthatatlan károkat okoznak a természetben, az épített környezetben és nemegyszer emberéletekben is. A nemzetközi statisztika szerint átlagosan évente 50 millió hektár erdő ég el. Ausztráliában rendszeresen előfordulnak ilyen természeti katasztrófák: ez történt 2006 decembere és 2007 januárja között is.
Victoria tartomány egyik legkorábban alapított egyeteme, a Monash University szervezte azt a munkacsoportot, amelyik az összegyűjtött dokumentumok alapján áttekintette a tűzvész egészségügyi következményeit. A tanulmányt a Journal of the American Heart Association közölte.
Anjali Haikerwal és munkatársai emlékeztetnek arra, hogy a két hónapos füsttenger igen távoli városokat is elért, és a légszennyezés legveszélyesebb elemeinek szintje mindvégig meghaladta a veszélyes értéket. Kiemelten foglalkoznak a finom, 2,5 mikrométernél apróbb szemcseméretű (PM2,5) szennyezéssel, mert ez a frakció olyan méretű, hogy lejut az alveolusokba. Porszemnél kisebb részecskéi az emberi szem számára láthatatlanok. A dolgozat idézi az American Heart Association véleményét, mely szerint a 2,5 mikrométernél kisebb légszennyező részecskék már az eddigi adatok szerint is kardiovaszkuláris kockázati tényezőnek számítanak.
A kutatók az erdőtüzes hónapok PM2.5-légkoncentrációjára vonatkozó adatokat gyűjtötték össze. Azt találták, hogy ha a szennyező részecskék koncentrációja 2 nap alatt a hőmérsékletet és a humiditást figyelembe véve a 25. percentilisről a 75. percentilisre nőtt, akkor a kritikus időszakban a kórházon kívüli hirtelen, váratlan szívhalál esetek 6,98%-kal gyakrabban fordultak elő, mint a szokásos átlag. A 65 évesnél idősebb férfiak esetében különösen jelentős volt ez a növekedés. Ugyanakkor heveny kardiovaszkuláris események a sürgősségi kardiológiai osztályokon 2,07%-kal sűrűbben jelentkeztek. Ilyen jellegű kórházi betegfelvételre 1,86%-kal többször került sor – ez is fokozottan vonatkozott a 65 évesnél idősebb korcsoportra, ezen belül elsősorban a nőkre.
„Ezek a megfigyelések az akut kardiovaszkuláris események fokozott veszélyét jelzik, ezért föl kell hívni mindenki figyelmét: ha erdőtűz esetén, a füst terjedése közben vagy után bármilyen kardiális panaszt tapasztal, késedelem nélkül forduljon orvoshoz” – hangsúlyozta a vizsgálat vezetője.
Dr. Haikerwal és munkatársai ara is figyeltek, hogy a nyilvántartásokban szereplő adatok nagyrészt városokban elhelyezett levegőmonitorokból származnak. A kutatók modellezés útján egész Victoria állam területére vonatkozóan adatokat nyertek a légszennyezés, a füst időszakára. Számítások szerint a PM2.5 légkoncentrációja a tűzvész időszakában átlagosan 100 mg/m3 érték körül mozgott, ami négyszerese az ausztráliai egynapos megengedhető értéknek.
A vizsgálat eredményei alapján a konklúzióban leírják: a férfiak és a nők közötti különbség magyarázata további munkát igényel. Feltétlenül új levegőtisztasági standard értékekre van szükség, javítást igényel az egészségügyi szervezés infrastruktúrája is, és erdőtűz föllobbanásakor nem szabad késlekedni a tájékoztatással, az orvosi tanácsadás megszervezésével sem.
