Bipoláris zavar és az alacsony omega-3 zsírsavszint

A fentieket a Penn State orvoskara és a National Health Institute kutatói mutatták ki.

Nagy érdeklődéssel kutatják az agy számára igen fontos zsírsavak bipoláris zavarban és a depresszióban játszott szerepét. Korábbi kutatások kimutatták, hogy az étrend zsírsavval történő kiegészítése jó hatású lehet unipoláris depresszióban, de a bipoláris zavart illetően vegyesebbek az eredmények.

A Penn State orvoskarának és a National Health Institute-nak jelen kutatásban résztvevő munkatársai, élükön dr. Erika Saunders-szel, a Penn State pszichiátriai tanszékének vezetőjével, összehasonlították a zsírsavak szintjét 27 tüneteket mutató, bipoláris zavarban szenvedő személyben és 31 egészséges kontrollban. Megmérték a többszörösen telítetlen omega-3 és omega-6 zsírsavak különböző formáinak szintjét, és információkat gyűjtöttek a résztvevők zsírsavfogyasztásáról és a bipoláris zavarban szenvedők gyógyszerszedéséről. Eredményeiket a Bipolar Disorders folyóiratban tették közzé.

A szabad zsírsavak átjutnak a vér-agy gáton, míg a fehérjékhez kötött formáik erre nem képesek. A vizsgált bipoláris zavarosban szenvedőkben a szabadon keringő omega-3 zsírsav (EPA, eikozapentaénsav) és a fehérjéhez kötött EPA aránya alacsonyabb volt, mint a kontroll személyekben, ami dr. Saunders szerint azt jelenti, hogy bipoláris zavarban kisebb fokú az omega-3 hozzáférhetősége.

Az omega-3 zsírsavak az agysejtek membránjainak alkotórészei és jelentős szerepük van az agysejtek egymás közti kommunikációjában. A vizsgálat kimutatta, hogy a szabad és a kötött EPA aránya korrelált a bipoláris klinikai tünetekkel, konkrétan a mániával és az öngyilkossági hajlammal.

A zsírsavaknak fontos szerepük van az immunrendszer működésében és a gyulladásban is, aminek szerepet tulajdonítanak a bipoláris zavar kialakulásában is, de az omega-3 és az omega-6 zsírsavak aránya nem változott meg a bipoláris betegekben.

Bár a kutatók bipoláris zavarban alacsonyabb omega-3 szintet találtak, és ez korrelált a tünetekkel, dr. Saunders szerint még túl korai lenne étrendi változtatásokat vagy omega-3 pótlást javasolni.

Az önbevalláson alapuló zsírsavfogyasztás (így az omega-3 zsírsavakat nagy mennyiségben tartalmazó halak, növényi olajok, diófélék – dió, lenmag, lenmagolaj és a leveles növények fogyasztása) a kérdőíves felmérés szerint nem különbözött a bipoláris zavarban szenvedőkben és az egészséges kontroll személyekben.

A kutatók szerint talán mégis különbözhet az omega-3 zsírsavak fogyasztása, csak a kérdőívben nem kérdeztek rá minden nagy omega-3 zsírsav tartalmú ételre, vagy az emberek nem emlékeznek pontosan arra, hogy mit ettek.

Egy másik lehetőségként azt feltételezik, hogy az egészségesek és a bipoláris zavarban szenvedők másként alakítják át a zsírsavakat egyik formából a másikba. Ismert, hogy a bipoláris zavar kezelésére használt gyógyszerek befolyásolják ezeket az átalakulásokat, azonban a vizsgálatban nem találtak kapcsolatot a zsírsavak szintje vagy arányaik és az önbeszámoló szerinti gyógyszerszedés között.

Dr. Saunders és kollégái jelenleg azt vizsgálják, hogy az étrend olyan módosításai, amelyek befolyásolják a zsírsavbevitelt, hasznosak lehetnek-e a bipoláris zavarban. Több kutatás nem találta jótékony hatásúnak az omega-3 pótlást bipoláris zavarban.

A legtöbb vizsgálatban, amely a bipoláris zavarral foglalkozik, a sejtmembránokban mérik a zsírsavak szintjét. Dr. Saunders munkacsoportja ehelyett a vérben keringő zsírsavak szintjét határozta meg, mivel ezek jobban mutatják, hogy mennyi zsírsav jutott be étkezéssel a személybe, és ezek azok a zsírsavak egyben, amelyek a vér-agy gáton áthatolva az agyba jutnak.

Forrás: Penn State University