Egy ígéretes gél migrénben
Egy gyorsan ható, transzdermális, szabadalmaztatott összetételű, ketoprofent tartalmazó gél súlyos migrénben csökkentette a fájdalmat, és kevés nemkívánatos hatása volt.
A ketoprofen a nem-szteroid gyulladásellenes szerek (NSAID) közé tartozik, s az alkalmazott gél fantázianeve Topofen (Achelios Therapeutics) volt.
A fázis IIa vizsgálatban a Topofen hatását a placebóéval hasonlították össze, s az eredményekről az Amerikai Neurológiai Akadémia (AAN) 67. éves találkozóján számoltak be.
Mint dr. Wolfgang Liedtke PhD (Duke Egyetem, Durham, Észak-Karolina, USA) elmondta, a vizsgálat fényt derített arra, hogy a neurogén gyulladás miként vezet súlyos fejfájáshoz, s hogy hogyan szakíthatók meg a patológiás jelzések a n. trigeminus rendszerében. Kifejtette, hogy ha a későbbi klinikai vizsgálatok is igazolják az eredményt, ez jelentősen megváltoztathatja a neurológiai gyakorlatot; elérkezhet a helyi, transzdermális kezelések korszaka a migrén és más fájdalomszindrómák esetében.
Az orális NSAID-ok gátolják a ciklooxigenáz (COX) enzimet, amely a trigeminális ganglion neuronjaiban expresszálódik. Emellett csökkentik a neurogén gyulladást is, amely feltehetően kulcsfontosságú a migrénes rohamok kialakulásában. E jó hatásaik mellett azonban nemkívánatos gsztointesztinális hatásaik is vannak.
Azt feltételezik, hogy az új, helyileg alkalmazott gél fő hatásmechanizmusa a COX 1 és 2 gátlása, és neuronális gyulladás csökkentése.
A jelen randomizált, keresztezett, kettős-vak, placebokontrollos vizsgálatban 42 18–65 személy vett részt két USA-beli központban. A betegek anamnézisében epizodikus migrén szerepelt aurával vagy anélkül. A pácienseket megtanították arra, hogy arcuk mindkét oldalán egy borsónyi gélt vigyenek fel a bőrükre a perifériás n. trigeminus idegvégződéseinek megfelelően (összesen hat pontra) öt mérsékelt-súlyos migrén fellépésekor, majd 24 órán át figyeljék és jegyezzék fel a migrén alakulását.
A referenciaként használt ketoprofen gélhez képest az új szer sokkal gyorsabban felszívódott.
Az elemzésben 130 migrénes roham szerepelt. Huszonkét beteg 49 súlyos fejfájást élt át, s közülük 22-őt az aktív géllel, 27-et placebóval kezeltek.
Súlyos migrén esetén a géllel kezeltek 45%-ának tartósan megszűnt a fájdalma a kezelést követő 2–24. óra alatt, míg placebo alkalmazásakor csak 15%-uknak. A 4. órára a géllel kezeltek 23%-a, s a placebót kapók 15%-a volt fájdalommentes. A 24. órára az aktív gélt kapók 50%-ában, s a placebót kapók 25%-ában szűnt meg a fájdalom. A gélnek még a 24. órára sem szűnt meg a hatása, ekkor is a szövetben volt.
A szer hatásossága attól függ, hogy mennyi gyűlik fel belőle a szövetben, és nem a vérkoncentrációtól. Ezért viszik fel azokra a helyekre, ahol az idegek vannak.
A géllel kezelt páciensekben legalább háromszor valószínűbben szűntek meg a fejfájást kísérő tünetek (émelygés, fotofóbia), mint a placebót kapókban.
A gél legkifejezettebben a súlyos migrénre hatott; dr Liedtke szerint enyhe migrénben azért volt mérsékeltebb a hatása, mert erre erősebb hatása volt a placebónak.
A gél nemkívánatos hatása az alkalmazás helyén jelentkező irritáció volt, azonban ez általában enyhe vagy mérsékelt volt, és hamar elmúlt.
Dr. Mia Minen (NYU Langone, New York, USA) a gél előnyének tartja, hogy megóvhatja a betegeket a túlzott gyógyszerhasználattól, hogy együtt alkalmazható valamilyen triptánnal (a triptán és az NSAID kombinációja a legjobb hatású migrénben), és hogy olyan betegeknek is adható, aki nem szedhetnek orális NSAID-ot a gasztrointesztinális mellékhatások miatt.
Forrás: Medscape
