Epstein-Barr vírus és sclerosis multiplex

A Science-ben január 13-án megjelent tanulmány meggyőző bizonyítékot szolgáltat az EBV és a sclerosis multiplex közötti okozati összefüggésre. Az, hogy a világszerte 2,8 millió embert érintő - az axonok és az azokat körülölelő mielinhüvely gyulladásos autoimmun betegsége, az - SM egy vírusfertőzés következtében alakul ki, forradalmasíthatja az SM kutatásokat, hogy vírusellenes gyógyszereket találjanak a betegség kezelésére.

Az EBV humán herpeszvírus fertőző mononukleózist okozhat, és a fertőzést követően látens formában a B-limfocitákban perzisztál. Az EBV fertőzés igen gyakori, becslések szerint az emberek 95%-a már 18-20 éves korára átesik rajta, ami megnehezíti a nem fertőzött populációk vizsgálatát.

Dr. Kjetil Bjornevik (Harvard T. H. Chan School of Public Health, Boston, MA) és munkatársai tanulmányukban egy több mint 10 millió aktív szolgálatot teljesítő amerikai katona adatait tartalmazó adatbázisból vett adatokat elemezték. Az aktív szolgálatot teljesítők HIV-szűrésen esnek át a szolgálati idejük kezdetén (ekkor túlnyomó részük  20 évesnél fiatalbb volt), majd ezt követően kétévente. A szűréskor tárolt vérmintákban egy 20 éves időszakban, 1993 és 2013 között vizsgálták az EBV fertőzés és az SM közötti kapcsolatot. Az igazoltan 801 sclerosis multiplexes eset mellé 1566 megfelelő kontrollt párosítottak. Az SM-ben megbetegedettek tünetei átlagosan 10 évvel az első vérvétel után jelentkeztek és a 801 SM beteg közül csak egynél nem volt szerológiai bizonyíték az EBV fertőzésre. (A cikk szerzői szerint ez a beteg az utolsó vérvétel után fertőződhetett meg a vírussal, a fertőzés hatására nem történt szerokonverzió, vagy betegségét félrediagnosztizálhatták.) Az EBV szerokonverzió és a tartósan EBV szeronegatív esetek között az SM kockázati aránya (HR) 32,4 volt (95% CI, 4,3 - 245,3, P < 0,001).

Az eredmények alapján az SM kockázata nem nőtt meg (az EBV-hez hasonlóan nyállal terjedő herpeszvírussal, a) citomegalovírus történő fertőződés után. A neuroaxonális degeneráció egyik szenzitiv, de nem specifikus biomarkerének, a neurofilamentum könnyűláncnak (sNflL) a szérumkoncentrációja a kiinduláskor nem különbözött a később SM-ben megbetegedettek és a kontrollok között, és csak az EBV-fertőzés után nőtt meg. Az EBV szerokonverzió előtt nem volt nyoma neuroaxonális degenerációnak azoknál az egyéneknél, akiknél később kialakult az SM. Ez azt jelzi, hogy az EBV fertőzés nemcsak a tünetek megjelenését, hanem az SM diagnózisának alapjául szolgáló első kimutatható patológiai mechanizmusok kialakulásának idejét is megelőzi.

Az EBV által kiváltott SM fokozott kockázatához képest elhanyagolható a többi ismert kockázati tényező, mint pl. a dohányzás és a D-vitamin-hiány, melyek megduplázzák a kockázatot, de a genetikai hajlam és a gyermekkori elhízás is csak mérsékelten növelik az SM kialakulásának kockázatát. Az viszont továbbra sem világos, hogy az EBV‑vel fertőzött embernek miért csak kis hányadánál alakul ki SM, és sem, hogy milyen folyamatok/mechanizmusok útján. A lehetőségek között szerepel a molekuláris mimikri, melynek révén az EBV vírusfehérjék utánozzák az emberi mielinfehérjéket és más központi idegrendszeri fehérjéket, és ezáltal autoimmunitást váltanak ki a mielin és a központi idegrendszeri antigének ellen. Mivel más tényezők, köztük a genetikai fogékonyság is fontos szerepet játszanak az SM kialakulásában, az EBV fertőzés valószínűleg szükséges, de nem elégséges az SM kiváltásához.

A kutatók szerint, a fordított ok-okozati összefüggés - vagyis, hogy az immunrendellenesség az SM preklinikai fázisában növeli az EBV fertőzésre való fogékonyságot - valószínűtlen. Az EBV szerokonverzió például az sNfL-szint emelkedése előtt következik be, ami a preklinikai SM korai biomarkere.

Mivel úgy tűnik, hogy a legtöbb SM esetet az EBV okozza, egy megfelelő, EBV elleni vakcina elméletileg megakadályozhatná a fertőzést és megelőzhetné az SM kialakulását. Egy másik terápiás megközelítés pedig az SM progresszióját célzó vírusellenes szer lehetne.

Forrás: Longitudinal analysis reveals high prevalence of Epstein-Barr virus associated with multiple sclerosis SCIENCE • 13 Jan 2022 •  DOI: 10.1126/science.abj8222