Hat fontos neurológiai cikk
Dr. Christoph Diener (Duisburg-Essen Egyetem, Németország) a neurológia témakörében 2019. szeptemberében megjelent hat fontos tanulmányra hívta fel a figyelmet.
Dr. Christoph Diener (Duisburg-Essen Egyetem, Németország) a neurológia témakörében 2019. szeptemberében megjelent hat fontos tanulmányra hívta fel a figyelmet.
A táplálkozás hatása az ichaemiás szívbetegségre és stroke-ra
Az EPIC-Oxford vizsgálatban 48.000 személyt követtek 18 éven át. A résztvevőket 3 csoportba sorolták: húsevők, halevők és vegetáriánusok. A megfigyelési időszak során 2820 ischaemiás szívbetegség és 1072 stroke következett be. A húsevőkhöz képest a halevőknél 13%-kal, a vegetáriánusoknál 22%-kal kisebb volt az ischaemiás szívbetegség relatív kockázata. Abszolút értékben ez azt jelentette, hogy 10 év alatt 1000 vegetáriusnál 10-zel kevesebb szívprobléma keletkezik, mint a húsevőknél. Viszont – meglepetésre - a vegetáriusoknál 20%-kal magasabb volt a stroke kockázata a húsevőkhöz képest, és körükben leginkább agyvérzés fordul t elő. Abszolút értékben ez 10 év alatt 1000 személyre számítva 3-mal több esetet jelent. A recenzens szerint a húsevők magasabb szívbetegség kockázatának magyarázata feltehetően a magasabb LDL-koleszterin szint, míg a vegetáriánusok feltehetően nagyon alacsony LDL-koleszterin szintje ezek szerint kissé emelheti a stroke kockázatot.
Új irányelv a szekunder stroke megelőzésére
Az European Stroke Organisation az European Stroke Journal-ban új guideline-t tett közzé a pitvarfibrilláló betegek szekunder stroke-prevenciójára. A legfontosabb üzenet az, hogy a thrombocyta-gátló kezelés már nem javasolt. Athrombocyta-gátló kezelés elhagyása illetve az aszpirin szedése helyett K-vitamin antagonistákat kell adni, a K-vitamin antagonistákkal szemben viszont a nem vitamin-K antagonista (új típusú) orális antikoagulánsok javasoltak. Nem határozták meg, hogy mikor kell az ischaemiás stroke után elindítani a másodlagos stroke-kal szembeni prevenciós kezelést. Az LMW heparin adagolás és az antikoaguláció indítása között nem szükséges áthidalás.
Az intrakraniális vérzések kockázatának csökkentése agyi kavernózus eltérések esetén
A Lancet Neurology egy érdekes cikke az agyi kavernózus eltérésekben szenvedők problémáival foglalkozik. Esetükben az antithrombotikus kezelést többször felfüggesztik a biztonságosság bizonytalanságai, az intrakraniális vérzések miatti félelem okán. Egy 300 beteget tartalmazó skót regiszter elemzése azt mutatta, hogy a betegek közel 20%-a részesült antithrombotikus vagy antikoaguláns kezelésben, és körükben kisebb volt az intrakraniális vérzések kockázata. A cikk szerzői hat kohorsz vizsgálatban szereplő 1342 beteg meta-analízise alapján lényegében azonos eredményt kaptak: az antithrombotikus kezelés mellett csökkent az intrakraniális vérzés kockázata.
A dabigatran biztonságosan adható cerebrális vénás thrombózis kiújulásának megelőzésére
A recenzens és szerzőtársai a JAMA Neurology-ban publikálták a RE-SPECT CVT biztonságossági vizsgálat eredményeit. A 100, agyi vénás thrombózisban szenvedő beteget randomizálták nagydózisú dabigatran (2 x 150 mg/nap) vagy 25 héten át tartó warfarin kezelésre egy kezdeti LMWH kezelési periódus után. A dabigatran csoportban 1 bélvérzés, a warfarin csoportban 2 intrakraniális vérzés fordult elő, de nem jelentkezett újabb vénás esemény. Tehát cerebrális vénás thrombózis kiújulásának megelőzésére a dabigatran ugyanolyan biztonságos, mint a warfarin – bár a gyógyszert ebben az indikációban nem törzskönyvezték.
Epilepsziás betegek depressziójának kezelése
Az Annals of Neurology arról számolt be, hogy 140 epilepsziás, és súlyos depresszíóban szenvedő beteget randomizáltak sertralin adásra, vagy 16 hetes kognitív viselkedésterápiára. Mindkét kezelés hatásos volt: a beteget több mint 50%-ánál következett be remisszió. A sertralin mellett nem emelkedett a görcsrohamok kockázata. A referens szerint célszerű a két kezelési mód kombinációja.
Duchenne izomdystrophia- mellékhatás nélküli kezelés keresése
Duchenne izomsorvadásban szenvedő fiatal fiúkat rendszerint prednisolonnal kezelik, annak minden mellékhatásával. Egy vamorolon nevű új gyógyszer a prednisolonnal azonos aktivitású, annak mellékhatásai nélkül. A dóziskereső klinikai vizsgálatban a vamorolon napi 2mg-os adagban javította a motoros működéseket, jóval kevesebb mellékhatása volt, mint a prednisonnak vagy a cortisonnak. A fázis III. vizsgálatok fogják kideríteni, hogy ez a hatás a mindennapokban is ilyen kedvező-e.
Források:
