Várandósok testsúlyának hatása az újszülöttre

A testsúly növekedése a várandósság normális velejárója, de a túlzott zsírtömeg befolyásolja az anya és az újszülött kilátásait. Goldstein 2017-es tanulmányában 1.309.136 várandósságot értékelve azt találta, a várandósok 47%-a túlsúlyos volt, és körükben abszolút értékben 4%-kal több volt a császármetszés (OR: 1,30, 95% 1,25-1,35), többször születtek nagyobb testsúllyal kisbabáik.

Bár sok tanulmány foglalkozik a várandósság alatti testtömeg index (BMI, body mass index) hatásaival, de viszonylag kevés adat van az anya várandósságot megelőző BMI-jének jelentőségéről. Dr. Ellis Voerman (Erasmus Medical Center, Rotterdam) és a LifeCycle Project Maternal Obesity and Childhood Outcomes Study Group munkatársai viszont pont erre voltak kíváncsiak. A JAMA-ban 2019. május 7-én megjelent meta-analízisükben 196.670 szülő nő (átlag életkor 30 év, 20,8% fehér) adatait dolgozták fel. A szülő nők BMI-je a következőképpen oszlott meg: 4,0% alacsony BMI, 68,0% normál BMI, 19,7% túlsúlyos, 6,1% grade 1 elhízott, 1,7% grade 2 elhízott és 0,5% grade 3 elhízott. Összességében a szülő nők 37,2%-ánál lépett fel valamiféle probléma a várandósság 37 hete előtt: preeclampsia, magas vérnyomás, terhességi diabetes, császármetszés, koraszülés, alacsony, vagy éppen magas születési súly.

Ezek a problémák a várandósság előtti BMI növekedésének megfelelően szaporodtak: alacsony BMI-nél 34,7%-ban, normális BMI-nél 34,1%-ban, túlsúlyos anyáknál 42,0%-ban, grade 1, 2, és grade 3 elhízás esetén 50,2%-ban, 56,8%-ban és 61,1%-ban fordultak elő. A fenti eltérések kialakulásának legkevesebb volt az esélye (26,7%) a 18,0 alatti BMI-vel rendelkező és a várandósság során 26,0-27,9 kg-ot „felszedő” nőknél. Az eredetileg is normál testsúlyú nőknél akkor volt a legalacsonyabb a problémák esélye (29,2%), ha a várandósság alatt 14,0-15,9 kg-ot híztak, de meglepő módon 50,2%-ra emelkedett, ha súlygyarapodásuk csak 8,0 kg volt. A túlsúlyos nők várandósság alatti 2,0-3,9 kg-os súlygyarapodása esetén 37,3%-os volt a problémák valószínűsége, ami 56,4%-ra emelkedett, ha testsúlyuk 28,0 kg-mal vagy többel nőtt. Az elhízás 1, 2 és 3-as fokozatában a kockázat a várandóssági testsúlynövekedéssel párhuzamosan nőtt: grade 1-ben 28,0 kg-os testsúlygyarapodás esetén 63,7%, grade 2-ben 16-kg-os testsúlygyarapodás esetén 67,7%, és grade 3-ban 16 kg-os testsúlygyarapodás esetén 78,8% volt.

A kutatók megállapították, hogy a várandósság előtti anyai testtömeg indextől erősebben függ a keletkező problémák aránya, mint a várandósság alatti testsúlynövekedéstől: a problémák kockázati aránya (OR) 1,28 (95%CI 1,27-1,29) a várandósság előtti BMI 1 egységnyi eltérése és OR 1,04 (95%CI 1,03-1,05) a várandósság alatti BMI 1 egységnyi növekedése esetén (P<0,001). A tanulmány szerzői szerint a bármilyen várandósság előtti testtömeg index esetén a várandósság alatt mindössze maximálisan 17,9 kg testsúlynövekedés nevezhető optimálisnak. Véleményük sovány és normál testsúlyú nőkre vonatkoztatva megegyezik a National Academy of Medicine (NAM) ajánlásával, de elhízottaknál ennél kevesebb testsúly-gyarapodás lenne csak megengedett.

Mindamellett a meta-analízisben meglehetősen kevés elhízott asszony adatai szerepeltek, ami az eredményeket befolyásolhatta, ezért további vizsgálatokra lenne szükség obes asszonyok bevonásával a várandósság alatti fogyás hatásainak és biztonságosságának megítélésére.

Dr. Mary McDermott (Northwestern University Feinberg School of Medicine, Chicago) és Dr. Linda Brubaker (University of California San Diego, La Jolla) szerkesztőségi közleményükben egyetértenek a tanulmány szerzőivel, szerintük is „a reproduktív életkorban lévő nők optimális BMI-jének elérésére kell inkább figyelni, mint arra, hogy a várandósság alatt mekkora a súlygyarapodásuk”.

Forrás:

1. Medscape Medical News

2. JAMA

3. JAMA

4. JAMA