Vajon csak bátrabbak leszünk, vagy tényleg szebbnek látjuk a kiszemelt személyt, ha spiccesek vagyunk?

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ

Nem, a rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá a 65 évesnél idősebbek alapellátás keretében végzett szűrővizsgálatának létjogosult­ságát a látászavarok előfordulásának mérséklésében. A saját otthonukban élő 65 év felettiek szervezett látásszűrési programokba történő bevonása az utánkövetéses adatok tanúsága szerint nem eredményez szignifikáns változást a látáskárosodás prevalenciájában (A szintű ajánlás: véletlen be­sorolásos kontrollos vizsgálatok [randomized controlled trial, RCT] sziszte­matikus áttekintése alapján).

Egy retrospektív vizsgálat szerint a koronária plakkok tömege pontosabban utal a kardiovaszkuláris kockázatra, mint a koronáriák szűkülete.

A European Society of Cardiology (ESC) 2019-es kongresszusán ismertették a krónikus koszorúér-szindrómákra (CCS) vonatkozó új ESC-iránymutatást. 

A nagy kockázatú stabil angina pectoris invazív kivizsgálást tesz szük­ségessé. Egyér- és kétér-betegség esetén a frakcionális áramlási rezerv által vezérelt intervenció végzendő, míg háromér-betegség, illetve a bal közös törzs szignifikáns szűkülete esetén célszerű kiszámítani a SYNTAX 1-2 score-t. Alacsony és közepes pontszám esetén perkután intervenció, magas pontszám esetén az aorto-coronariás bypass graft műtét a javasolt beavatkozás. Diabetes mellitus és többér-betegség esetén inkább a bypass műtét választandó.

Egy új kanadai vizsgálat szerint a tünetmentes stabil iszkémiás szívbetegségben számos lehetőség van a revaszkularizációra, emiatt nem eldöntött, hogy ezeket a betegeket melyik módszerrel kezeljük.

A stabil szívkoszorúér-betegség a szükséglet és kínálat egyensúlyának időleges felborulása, mely összefügghet ischaemiával, korábbi szívizom­infarktussal, illetve katéterezéssel vagy CT-angiográfiával igazolt plakkok jelenlétével. A kezelés részét képezi a kockázati tényezők kezelése, a trombocitagátlás és antianginás gyógyszerek adása. A kardiovaszku­láris rizikó optimalizálása nem képzelhető el életmódbeli változtatások és a kísérő betegségek kezelése nélkül. Minden esetben a sztatinterápia elindítása az első lépés, ha az nem ellenjavallt. A trombocitagátlás alapköve az acetil-szalicilsav, alternatívája a clopidogrel. Az antianginás szereket fokozatosan kell hozzáadni a terápiás sémához, béta-blokkolóval kezdve. Válogatott esetekben eredményes lehet a revaszkularizáció perkután co­ronaria-intervencióval vagy bypass grafttal.

Érvek mellette „Mondd csak, szerinted 10 év múlva szükség lesz-e még intervencionális kardiológusokra?” – szegezték nekem a kérdést a klinika ebédlőjében. Ebéd közben volt mersze a kollégának csak úgy mellékesen megkérdőjelezni az intervencionális kardiológia létjogosultságát. Szóhoz sem jutottam. Hogy jut ilyen az eszébe, kérdeztem tőle, mire néma csend lett az asztalnál. „Hát a COURAGE – ami egyébként kurázsit jelent, jegyezte meg – bizonyította, hogy a gyógyszerek éppen olyan jók, mint a beavatkozások.” Érvek ellene A jellegzetes terhelés utáni szívizomischaemiában megnyilvánuló stabil angina pectorist rendszerint izolált koszorúér-szűkület okozza.Ma gyógyszeres kezelés mellett jó a stabil angina pectoris prognózisa, mivel eredményesen csökkenthető a plakkrepedés és az azt követő vérrögképződés kockázata. Ez a cél az invazív beavatkozástól függetlenül javallott következetes acetilszalicilsav-, sztatin- és ACE-gátló-, illetve angiotenzinreceptor-blokkolókezeléssel érhető el. A döntő kérdés az, hogy a prognózis vagy az életminőség szempontjából melyik beteg számára jelent többlet hasznot a koszorúér- tágítás stent beültetésével, illetve a coronaria bypass műtét. Az invazív koszorúér-vizsgálat, azaz a szívkatéteres vizsgálat elvégzése előfeltétele ezeknek a beavatkozásoknak.