Pró és kontra: A stabil angina pectoris pusztán gyógyszeres kezelése

Érvek mellette

„Mondd csak, szerinted 10 év múlva szükség lesz-e még intervencionális kardiológusokra?” – szegezték nekem a kérdést a klinika ebédlőjében. Ebéd közben volt mersze a kollégának csak úgy mellékesen megkérdőjelezni az intervencionális kardiológia létjogosultságát. Szóhoz sem jutottam. Hogy jut ilyen az eszébe, kérdeztem tőle, mire néma csend lett az asztalnál. „Hát a COURAGE – ami egyébként kurázsit jelent, jegyezte meg – bizonyította, hogy a gyógyszerek éppen olyan jók, mint a beavatkozások.”

Érvek ellene

A jellegzetes terhelés utáni szívizomischaemiában megnyilvánuló stabil angina pectorist rendszerint izolált koszorúér-szűkület okozza.Ma gyógyszeres kezelés mellett jó a stabil angina pectoris prognózisa, mivel eredményesen csökkenthető a plakkrepedés és az azt követő vérrögképződés kockázata. Ez a cél az invazív beavatkozástól függetlenül javallott következetes acetilszalicilsav-, sztatin- és ACE-gátló-, illetve angiotenzinreceptor-blokkolókezeléssel érhető el. A döntő kérdés az, hogy a prognózis vagy az életminőség szempontjából melyik beteg számára jelent többlet hasznot a koszorúér- tágítás stent beültetésével, illetve a coronaria bypass műtét. Az invazív koszorúér-vizsgálat, azaz a szívkatéteres vizsgálat elvégzése előfeltétele ezeknek a beavatkozásoknak.