Az immunalapú kezelések továbbra is elégtelenek a myelodysplasiás szindrómák (MDS) esetében.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a nem-kissejtes tüdőrák METex14 mutációval rendelkező formájának kezelésére szolgáló Tabrecta (kapmatinib) készítményt.

Egy 3. fázisú, randomizált vizsgálatban a standard kezelés mellett adott anakinra jelentősen javította a magas suPAR-szinttel rendelkező COVID-19 betegek gyógyulási esélyét és állapotát.

Az interleukin-6 gátló ziltivekimab csökkentette több gyulladásos és a trombózisra utaló biomarker szintjét a magas ateroszklerotikus kockázatú, közepes vagy súlyos krónikus vesebetegségben (CKD) szenvedőkben.

Az LDL-K koncentrációját mérsékelő sztatinkezelés önmagában is antiinflammatorikus hatással bír, azonban ennek révén az esetlegesen emelkedett CRP-szint csökkentése csak az esetek alig több mint 50%-ában érhető el. A jelen összefoglalás célja, hogy a maximálisan tolerálható dó­zissal optimálisan folytatott LDL-K-szintet mérséklő sztatinkezelés mellett klinikailag sikeresnek bizonyult antiinflammatorikus terápiák legújabb eredményeit ismertesse.

A citokinviharral jellemezhető haemophagocytás lymphohistiocytosis (HLH) primer formájában genetikai eltérések vezetnek a citotoxikus sejtfunkció zavarához, míg a másodlagos formákban infekció, malignus betegség, gyul­ladásos reumatológiai kórkép, primer immunhiány vagy gyógyszeres kezelés provokáló szerepe feltételezhető.

Az életkor, a fizikai aktivitás, a testtömeg és bizonyos táplálékok fogyasz­tása négy olyan tényező, ami bizonyítottan befolyásolja a kardiovaszkulá­ris betegségek kialakulását. Ugyanerről a négy tényezőről azonban azt is tudjuk, hogy hatást gyakorolnak a bél mikrobiomjára. Lehetséges, hogy ezeknek a kardiovaszkuláris kockázati tényezőknek a hátterében a bél dysbiosisa a tényleges ható tényező? 

A gyulladásos folyamatoknak döntő szerepük van az atherosclerosis kiala­kulásában. Jelen cikk a szubklinikus gyulladás jelentőségével és a gyulladá­sos markerek kockázatbesorolást támogató szerepével foglalkozik, valamint bemutatja a gyulladáscsökkentő kezelésben rejlő lehetőségeket a nagy kockázatú szívbetegek kardiovaszkuláris eseményeinek visszaszorításában.

A COLCOT vizsgálatban a köszvényben és pericarditisben évtizedek óta használt colchicin infartus utáni CV prevenciós alkalmazásával próbálkoztak.

A véletlen besorolásos, placebokontrollos vizsgálatban a stabil atherosclerosisban szenvedő betegeknek adott kis dózisú methotrexat nem csök­kentette az interleukin-1β és az interleukin-6, illetve a C-reaktív protein szintjét, és alkalmazása mellett – placebóval összevetve – nem csökkent a kardiovaszkuláris események előfordulása sem.

New England Journal of Medicine, 2018. november