Az életkor, a fizikai aktivitás, a testtömeg és bizonyos táplálékok fogyasz­tása négy olyan tényező, ami bizonyítottan befolyásolja a kardiovaszkulá­ris betegségek kialakulását. Ugyanerről a négy tényezőről azonban azt is tudjuk, hogy hatást gyakorolnak a bél mikrobiomjára. Lehetséges, hogy ezeknek a kardiovaszkuláris kockázati tényezőknek a hátterében a bél dysbiosisa a tényleges ható tényező? 

A gyulladásos folyamatoknak döntő szerepük van az atherosclerosis kiala­kulásában. Jelen cikk a szubklinikus gyulladás jelentőségével és a gyulladá­sos markerek kockázatbesorolást támogató szerepével foglalkozik, valamint bemutatja a gyulladáscsökkentő kezelésben rejlő lehetőségeket a nagy kockázatú szívbetegek kardiovaszkuláris eseményeinek visszaszorításában.

A COLCOT vizsgálatban a köszvényben és pericarditisben évtizedek óta használt colchicin infartus utáni CV prevenciós alkalmazásával próbálkoztak.

A véletlen besorolásos, placebokontrollos vizsgálatban a stabil atherosclerosisban szenvedő betegeknek adott kis dózisú methotrexat nem csök­kentette az interleukin-1β és az interleukin-6, illetve a C-reaktív protein szintjét, és alkalmazása mellett – placebóval összevetve – nem csökkent a kardiovaszkuláris események előfordulása sem.

New England Journal of Medicine, 2018. november

Az Európai Gyógyszerügynökség jelentése a CHMP által 2018. december hónapban értékelt készítményekről. 

Az EMA CHMP 2018. november hónapban az alábbi táblázatokban szereplő hatóanyagokat tartalmazó készítményeket értékelte. Félkövér betűtípussal a listára az előző hónap óta felkerülő készítmények olvashatók.

Az Európai Gyógyszerügynökség szeptember 28-i jelentése szerint 2018. szeptember hónapban az alábbi  készítmények értékelését végzi a CHMP.

A köszvény autoinflammatórikus betegség, kialakulásában az NLRP3 inflammaszóma és az interleukin-1 kiemelt szerepet játszik. A diagnosztiká­ban legfontosabb a mononátrium-urát kristály kimutatása, de érzékenyebb képalkotókkal a kristálylerakódás és a tofuszképződés is vizualizálható. A gyógyszeres kezelésre – a rohamoldásra és a fenntartó kezelésre – vo­natkozóan 2016-ban két új ajánlás is megjelent. A lényeg a húgysavszint célértékére való törekvés. A húgysavszintcsökkentés középpontjában ma is a xantin-oxidáz-gátlók (allopurinol, febuxostat) állnak. Nem szabad elfelej­tenünk az életmódi, diétás megfontolásokat sem, s tekintettel kell lennünk a vaszkuláris és metabolikus társbetegségekre.

A cikkben az EMA által 2018 április-májusában vizsgált és vizsgálandó hatóanyagok listáját közöljük.

A humán ateroszklerózis kialakulása során zajló kis intenzitású gyulladást a magasabb CRP-szint megbízhatóan jelzi. A nagy érzékenységű (hs) mód­szerrel mért CRP erős független prediktora az adverz kardiovaszkuláris eseményeknek, ideértve a miokardiális infarktust, az iszkémiás stroke-ot és a kardiovaszkuláris halálozást. A jelenlegi irányelvekben a kardiovasz­kuláris kockázat becslésére nem javasolják a CRP rutinszerű mérését, de az emelkedett CRP-szintek jelezhetik az adott beteg fokozott egyéni rizikóját.